Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve
korabeli alaprajzán látható, hogy a városon át folyt a keskeny Csermely-patak,65 amely minden bizonnyal csak a fent említett módon tudott kelló' hajtóerőt biztosítani. Eszerint tehát a hámor valahol a városfalon belül állhatott. Kérdéses viszont a fúrómalom, és így az öntőház helye. Elképzelhető, hogy - nyilvánvaló és ésszerű okból - ezt is a hámornál említett duzzasztómedencéből látták el vízzel. Ha azonban nem így volt, akkor a fúrómalomnak és az öntőháznak a városfalon kívül, valahol a Hernád vagy annak valamely mellékága partján kellett állnia. Egy ilyen fontos és értékes műhelynek a város védművein kívülre helyezése azonban csak akkor képzelhető el, ha azt a technikai szempontok (vízerő felhasználása) kényszerítik ki, s úgy vélték, hogy a közeli várfalak lövegeinek tűzereje képes lesz a műhelyt megvédeni. A lőporgyártó házának megépítése arra utal, hogy e mester ekkor már a hadszertár alkalmazásában állt. Talán személyének fontosságát vélhetjük felfedezni abban, hogy meglehetősen nagy épületről lehetett szó. Volt benne egy szoba, konyha, pitvar, kamra, istálló, a szobában kemencét építettek, az ablakhoz üveg ablakszemeket vásároltak.66 A felsorolt építkezésekhez beszállított építőanyagok mennyisége meglehetősen nagy, ahhoz képest, hogy értékük még a 7%-ot sem éri el az összes kiadásból. Kifejezetten erre a célra vásároltak összesítve 935 deszkát, 242 szarufát, 152 fatörzset, 24 000 téglát,67 133 fuvar homokot, 37 fuvar meszet, 38 300 zsindelyt, 35 600 zsindelyszeget, hogy csak a legnagyobb tételeket említsem. A jegyzékből áttekintést kapunk arról, hogy milyen nyers- és félkész anyagokkal dolgoztak a mindennapokban a hadszertárban. Elvileg ide tartozik a fent említett építőanyagok egy része is, ezeken kívül azonban nagy mennyiségben szereztek be még kovácsoltvasat, acélt, ólmot, rezet, salétromot, faszenet, agyagot, mint legalapvetőbbeket. Természetesen az építkezéseken kívül más célokra is vásároltak fát, mindenekelőtt fenyőt, valamint tölgy-, szil- és hársfát.68 A félkész termékek döntő többsége fém: rúd- és ekevas,69 vasalá65 Az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában található, a karlsruhei levéltárban levő, datálatlan eredetiről készült fotómásolatot 1.: Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 354. o. L. még az első katonai felmérés vonatkozó térképlapját, amely a 16. századival azonos vízrajzi helyzetet tükröz. Hadtörténelmi Térképtár, I. katonai felmérés, Coll. XXIII. Sect. 8. 66 fol. 609., 628., 632., 641. 67 Egy alkalommal olvashatunk a téglaégetőről is, de nem állapítható meg, hogy a hadszertárhoz tartozott-e. föl. 633. 67 L. pl.: „... Russten Vnnd Aichen auß der Aunn in deß Zeughauß Zufurn ...”. fol. 604. "... 25 Lindenne Prött Zu Plaß Pallgen ...”. fol. 632. 69 Az eredetiben „stab Vnnd scher eissen” szerepel. A „scher = schar” a „Pflugschar” rövidített alakja. Lexer, Matthias: Mittelhochdeutsches Taschenwörterbuch. Leipzig, 1930. 179. o. Véleményem szerint itt sem konkétan ekevasról, hanem egyszerűen lemezzé kovácsolt vasról volt szó, hiszen az előbbinek a hadszertárban nem sok hasznát vették volna. 78
