Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve
Az adatokból fúrómalom és a fúrószer közötti kapcsolat módját nem lehet megállapítani, bár abból, hogy többször és kifejezetten csak a fúrószer fedését említik, arra lehet következtetni, hogy ezek különálló, de nyilván egymáshoz kapcsolódó helyiségek vagy épületek voltak. Az viszont biztos, hogy fúrószer az öntőház épületében állt, vagy szorosan hozzá kapcsolódott, mert az egyik bejegyzés szerint a napszámosok „Jnn dem gießhauß dem Zimerleutten bey dem Porzeugkh hanndt gelanngt”.54 Ez persze nyilvánvaló, hiszen a fúrómalom és a fúrószer nélkülözhetetlen eszköze a löveggyártásnak. A magáidat, az öntéskor a csőfurat helyébe állított, agyaggal bevont vasrudat ugyanis mindig csak a végleges kalibernek megfelelő vastagság kb. háromnegyedére méretezték. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy az esetlegesen ferdére sikeredett furatot fúrással kitágítva kiegyenesítsék, illetve a csőfal esetleges egyenetlenségeit, amelyek a lövedék megszorulását és ezáltal esetleg csőrobbanást idéztek volna elő, eltávolítsák.55 A bejegyzésekből megtudjuk továbbá, hogy az öntőházhoz agyaggödör is tartozott.56 Az agyag az öntés elengedhetetlen kellékét képezte, mert ebből készült az öntőforma. A gödör valószínűleg elég nagy volt és nagy mennyiségeket emeltek ki egyszerre belőle, mivel e fölé is építettek ekkor egy emelő- szerkezetet.57 A vashámor működőképessége szintúgy kérdéses, mivel ekkor építették az találtam leírást: „Bohrmühle, (Gewehrfabrik, Muehlenbau) ... durch das Wasser in Bewegung gesetzt wird, und worauf nicht allein Gewehrlaeufe, sondern auch große Staemme und Bioecke zu Wasser- und Brunnenroehren ausgebohret werden koennen. Ein Wasserrad setzt auf einer gemeinschaftlichen Welle ein Kammrad in Bewegung, und dieses ein Getriebe, welches auf seiner Welle wieder verschiedene Kammraeder bewegt. Jedes dieser Kammraeder setzt einen Trilling in Bewegung, welcher neben der Bohrbank den Bohrer bewegt, und dieser steckt hinten mit seinen vierkantigen Zapfen in der Huelse oder Buechse des Getriebes.” Jacobsson, Johann Karl Gottfried'. Technologisches Woerterbuch oder alphabetische Erklaerung aller nuetzlichen mechanischen Kuenste, Manufakturen, Fabriken und Handwerker, wie auch aller dabey vorkommenden Arbeiten, Jnstrumente, Werkzeuge und Kunstwoerter, nach ihrer Beschafffenheit und wahren Gebrauche, herausgegeben von Otto Ludwig Hartwig ... Berlin und Stettin, 1781. Bd. 1. A-F. A fúrómalom sematikus szerkezeti rajzát 1.: Wagner, Eduard: Ars Bella Gerendi. Prága, 1980. 131.0. 54 föl. 647. 55 L. erre a bronzágyúk öntéstechnikájáról készült egyik legrészletesebb leírást: Biringuccio, Vanoccio'. Pirotechnia. Ein Lehrbuch der chemisch-metallurgischen Technologie und des Artilleriewesen aus dem 16. Jahrhundert. Übersetzt und erläutert von Dr. Otto Johansen. Braunschweig, 1925. 250-310. o. Modem összefoglalását 1: Schmidtchen, Volker: Bombarden, Befestigungen, Büchsenmeister. Von den ersten Mauerbrechern des Spätmittelalters zur Belagerungsartillerie der Reneissance. Düsseldorf, 1977. 27-32. o. A fúrás technikájára vonatkozóan 1. a 364-371. o. L. még: Wagner 1980. 129. o. 56 fol. 610., 615. 57 ....drey gossen Paumen auß dem Wallt inß gießhauß Zufum ... Zu Notdurfft deß Zugs vber d ie taim gruben ...”. fol. 606. 76
