Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon

portjai.37 Körükben kevéssé érvényesülhetett a reguláris katonaság hadügyi követelménye. Csoportjaikat nem jellemezte a nagyobb csapategységek összehangolását megvalósító fegyelem, a begyakorlott mechanizmusok ha­dászati követelményéből eredendően határvédő feladataik mást követeltek meg, mint ami a reguláris ezredek kiképzésében alapvetőnek számított. Ér­tékeik között régebben is hangsúlyt kapott, hogy alkalmazkodtak a török hadviseléshez. Ezúttal azt szükséges kiemelnünk, hogy megoldották a kü­lönben hatalmas költségű élelmezést. Valószínűleg a végvár rendszer speci­ális feladatait a szükség szorításában ezzel a módszerrel hatékonyabban le­hetett ellátni. Határvédelem, hullámzó intenzitással, de mégis állandósult helyi harcokkal nagyobb létszámú és mozgékony katonaságot kívánt. Csa­ládjával együtt a katona élelmezését ezzel az önellátási rendszerrel tudták megoldani. Hasonló parasztkatonai képződmények Közép-Európa keleti térségein jól végigkísérhetők. A hajdúk, határőrök maguk látták el élelme­zésüket, különböző formákban. Az Erdélyi Fejedelemségben a várkatonaság egyes csoportjai között ez az önellátási rendszer régi hagyomány. Ugyanak­kor fizetik és élelmezik a katonaságot a szigorúan elszámoltatott várgazda­ságok bevételeiből és az országos bevételekből is. A Királyi Magyarországon a vitézlő rend hiányosan feltárt folyamodvá­nyaiból egyértelműen kitűnik, hogy nem utolsó sorban ellátásuk érdekében ragaszkodtak a szabad földhasználathoz, sőt harcoltak ki kereskedelmi, mé­szárszék és italmérés tartási jogokat. A császári várkatonaság körében is meg­figyelhetők az önálló gazdálkodás eljárásai. Újabb vizsgálati eredmény, hogy Győr várát és városát majorsági-, gyümölcsös-, sőt állattartásra alkalmas ker­tek rendszere vette körül, az 1560-as évek közepén Hans Rueber ezredes ala­kított ki nagy majorságot, amit majd Andreas Teuffel állíttat helyre.38 A ker­tek - káposztás-, gyümölcsös-, füves-, azaz gyógynövényes- és vadaskertek - Felső Magyarországon és Erdélyben legtöbb helyen szerves tartozékai a vá­raknak. A katonaélelmezés önellátáson alapuló rendszerének életképességére jellemző, hogy a török hatalom visszaszorítása után a Haditanács a határ­védelmet gyakorlatilag ezzel a megoldással alakítja majd ki: a határőrvidékre telepített délszláv katonaságnak intézményesen biztosít szabad földhasznála­tot, kereskedési szabadságot. A 17. század folyamán a parasztkatonaság, a jobbágy telekre telepített had­37 Szabó István: 1941, 1999. - Varga János: Jobbágyrendszer a magyar feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp. 1969, 200-304. - Rácz István: Hajdúk a 17. században. Bp., 1969. - Újabb összefüggéseiről: Gebei Sándor: A lengyel végek katonaparasztsága a 16-17. században. In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk.: Kovács Ágnes. Debrecen, 1999, 70-82. 38 Gecsényi Lajos: Győr határa a XV1-XVII. században. Kertek az erődváros körül. In: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk.: Búza János, Bp., 2001, 268. 26

Next

/
Thumbnails
Contents