Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon
ra fogható katonák, a hajdúprivilégiumot nyert közösségek szociális kérdéseivel gazdag szakirodalom foglalkozik. Kevéssé kapott figyelmet azonban, hogy ez áthidalta a fegyverrel szolgálók élelmezésének nehézségeit. Nincs semmi biztos támpontunk arról, hogy a végvári rendszer kisebb váraiban és előretolt őrhelyein hogyan oldották meg az ellátást: a központi várból, a váruradalomból kaptak élelmet? Önállóan látták el magukat? Nehézségek és feszültségek sorát okozta a császári és a magyar katonaság együttélése is. A közös konyhára szorított társbérlők küzdelme a tűzhelyért egyszerű napi súrlódásnak tűnik a nyitrai lovas és gyalogos sereg 1674. évi helyzetéhez képest, a várbeli német katonák „még a füsttől is eltiltanak, és az ott való főzéstől. ” Feleségeik és gyermekeik nem jutnak meleg ételhez.39 40 Reformtervek A 17. század folyamán a várőrség ellátásának reformjait két alternatívában fogalmazták meg. Az egyik reform törekvés a Habsburg kormányzat gazdasági irányítási, pénzügyi és katonai rendszerének korszerűsítésével függött össze. A másik a magyar állam identitásával, mégpedig oly módon, hogy megfogalmazói alapvető célját és feltételét a török megszállta területek visszafoglalásában látták. Az Udvari Kamara elnöki tisztségébe Ludwig Graf von Sinzendorfot (-1681) nevezte ki 1657-ben az uralkodó. Minden bizonnyal ebből az alkalomból készült el 1658-ban a nevét számrejtjellel fedő ismeretlen szerző műve, a Geheimbe Instruction.^ A mű átfogó jellege arra enged következtetni, hogy tartalmában reformjavaslat, vagy annak előkészítő anyaga. Feltehető hogy narratívája kerettörténet. Eszerint egy leköszönő kamarai tanácsos adja át az Udvari Kamarában töltött három évtizedes munkájának tapasztalatait fiatal utódjának. Az ismeretlen tanácsos rendkívül tájékozott, művelt, s hangsúlyozza, hogy a Kamara feladatkörébe tartozó hadseregellátás, a „scientia oeconomiae militaris” átfogó ismereteket követel. Témánk medrében az a fontos, hogy a magyar végvárrendszer ellátási viszonyait a Birodalom egészének, az örökös tartományok és a Habsburg dinasztia uralma alatt lévő országok gazdaságával összefüggésben vázolja. Hangsúlyozza, hogy az Udvari Kamara a Birodalom legfontosabb intézménye, átfogja az államgazdaság minden területét, közvetlenül az uralkodó főség alá van rendelve, javaslatát rendkívüli 39 MOL P-125, Pál nádor iratai 56/5325. Nyitra, 1674. szeptember 21. 40 Geheimbe Instruction vor /!/ einem nau /!/ angehenden Hoff Cammer Räth. Wien, den letzten Octobris Anno 1658. Az eredetileg a Kaiserliche Koenigliche Hofbibliothek-ban örzött kézirat: National Bibliothek Handschriftsammlung. 71-140, 1-94. A tervezet részletesebb ismertetése: Az országegyesítés évszázada. Három évszázad Magyarország történetében. II. kötet Kézirat. 27
