Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében
mázott.49 A 7 quartale lisztből a várban 285 darab, egyenként 3,5 font súlyú (valószínűleg magyar font) =1,715 kg kenyeret készítettek. Ezt az adatot erősíti a számadáskötet 1551-es elszámolása, miszerint 1173 korec lisztből 54 418 db. kenyér készült. Eszerint egy kenyér majdnem 1,8 kg lisztet tartalmazott. Az áprilisban kelt jelentés után 1551. június 20-án Ferdinánd a Magyar Kamarának olyan utasítást adott Murány és Csábrág ellátásáról,50 miszerint a katonák élelmezésének módja a Sárosban alkalmazott árszabás mintájára történjen, bár azt nem említi, hogy Sárosban az élelmezés hogy történik. Az első fennmaradt formális árszabás ezt követően az 1550-es évek közepén született.51 Bár ekkor is 3,5 fontos kenyérsúllyal számoltak, a kész kenyér valójában csak 1,21 kg lisztet tartalmazott, ugyanis ekkor már egy korec búzából 32 vagy 33 darabot kellett előállítani.52 Valójában kb. 40 kg lisztből készült ez a 32-33 kenyér, ugyanis az 1560-tól 1572-ig terjedő búza elszámolások átlagából tudható, hogy 36,3% korpa került ki a malomnak átadott búzából. A korpát nem keverték a kenyér tésztájába, hanem takarmányozásra használtak fel. Ebből az árszabásból tudjuk tehát, hogy egy kényért egy dénár, a sör egy pintjéért szintén egy dénárt (a 80 pintet tartalmazó sörhordó mértékből), marhahús egy bécsi fontjáért másfél dénárt vontak le a katonák zsoldjából. A tizedből származó bort a piaci árnak megfelelő áron kellett kimérni. Az árszabás végén megjegyzik az összeállítók, hogy Sárosban nemcsak azoknak adjanak a limitált áron élelmet, akiknek a rendkívüli élelmezés jár, hanem a fizetéseket is a limitált árú és mennyiségű élelemből fedezzék. Murány esetében azonban ezt a legkevésbé sem ajánlják. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a sárosi árszabás sokkal kedvezőbb a kamara számára, mint a murányi. Sárosban két font súlyú kenyeret egy dénárért adtak. A sör ára szintén egy pint egy dénár arányú volt, de mivel a helyi pint olyan kicsi, hogy valójában másutt (egyéb pint mértékeknek megfelelően) nyolc, sőt tíz dénárba kerül49 MOL MKA E 554 Városi és Kamarai iratok. Föl. Lat. 1274. 50 ÖStA HKA Gedenkbücher Ungarn (GB Ung.) No. 387. 1551. június 20 föl. 252-254. 51 „Quo modo et pretio victualia regia in arcé Mwran in rationem solutionis militum dis- tribuantur” MOL MKA E 554 Városi és Kamarai iratok. Fol. Lat. 1274. é.n. Bizonyosan 1554. június 21. és 1556 decembere között született. A Hoffinanz Protokoll sorozatban az 1556-os évben az udvari kamarától kimenő ügyek december 31-én született bejegyzésében említik ezt a kivonatot. A kivonat annak az előterjesztésnek a melléklete volt, amelyet Torda Zsigmond és az Udvari Kamara készített Miksa királynak, a két vár éves élelem vásárlásairól. HFU Protokoll. 224. köt. föl. 260. r. 52 Valószínűleg azért egy korecnyi mennyiségre adják meg az előállított kenyér mennyiségét, mert a kamara a tized elszámolásokból pontosan tudta, hogy a vár, a decimátoroktól mennyi szemes gabonát vett át. Ezt követően már a vár gazdasági személyzetének a felelősége volt, hogy a tárolásnál és az őrlésnél minél kevesebb veszteség legyen. 256
