Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében

hogy az élelemmel történő kifizetés alkalmával kevésbé tudták a katonákat megrövidíteni. A nagykereskedelmi felvásárlásra és kiskereskedelmi értékesítésére Kassán a vizsgáló biztosok kifejezetten utasították a kassai élelmezési tisztet, hogy ökröt, bort és egyebet szerezzen be és azokat a hetes piaci ár szerint méresse ki a katonáknak, így a katonák nem panaszkodnak, sőt némi haszonra is szert tehet a király.

A Szegő Pál által bemutatott élelmezési megoldások közül Murányban már a kezdetektől fogva az árszabásos rendszer működött. Ennek az lehetett az oka, hogy Murányban szó sem lehetet arról, hogy a katonák egy közeli piacról szerezzék be élelmüket. A vár alatti faluba való eljutás felért egy kiadós „kirándulással”, nem is beszélve arról, hogy a legközelebbi nagyobb települések légvonalban 7,5 km illetve 15 km távolságra voltak (Jolsva és Nagyrőce). Az árszabás lényege az volt, hogy a katonák meghatározott mennyiségű élelemhez, szabott áron jussanak. Ez a szabott ár a piaci árnál alacsonyabb volt. Amennyiben a rögzített mennyiségen túl akartak élelemhez jutni, akkor vagy a piaci árat, vagy a limitált árat kellett fizetniük.

Arra a kérdésre, hogy mekkora egy korabeli ember élelemszükséglete, számos adatunk van. Perjés Géza szerint 2800 kalória szükséges egy mezei hadsereg egy tagjának egy napi ellátására, amely 1,3-1,4 kg/nap kenyérfogyasztást, vagy 150-200 gr szalonna és egy kg kenyér, vagy 300-350 gr sajt és egy kg kenyér együttes fogyasztását jelenti.46 Braudel szerint egy kg búza 3000 kalóriát, egy kg kenyér 2500 kalóriát tartalmaz.47 A párizsiak átlagos kenyér- fogyasztása az általa megadott adatok szerint a következőképpen alakult: 1637: 540 gramm, 1728-1730: 556 gramm, 1788: 587 gramm, 1810: 463 gramm, 1820: 500 gramm, 1854-ben pedig 493 gramm volt. A mennyiségek érzékeltetésére érdemes számba venni, hogy mekkora Magyarországon napjainkban az átlagos élelemfogyasztás. 1998-ban napi átlagban húsból 0,1697 kg, azaz kb. 17 dkg, lisztből 0,2211 kg, azaz kb. 22 dkg, rizsből 0,0138 kg azaz napi 1,3 dkg fogyott.48 A szeszesital fogyasztás a következőképpen alakult: 50 fokos szeszre számított égetett szeszesitalból napi 0,0178 litert, éves szinten 33,6 liter bort és 69,3 liter sört fogyasztott egy magyar ember átlagban. Az átlagos, napi kalóriára átszámított élelemfogyasztás 3000 kalóriát tett ki.

Vizsgáljuk meg, hogy az árszabások, az ún. limitációk, milyen súlyú és árú élelmet állapítottak meg Murányban. Feigel Péter 1551. április 9-én kelt jelentése szerint 12 quartale búzából 7 quartale liszt és 5 quartale korpa szár46 Perjés, i. m. 7-8. o., ill. 41. o.

47 Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. Bp„ 1985. 129. o.

48 Agrárgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Budapest, 2000. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet valamint a Központi Statisztikai Hivatal. 70. o.

255