Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében

sör38

968

926

925,6

1372,8

1177,6

1159,56

bor

366,54

447,96

538,5

209,83

109,7

412,92

méz

7,4

0

0

24

6,8

12,08

fagyó

63,75

20,6

25,44

23,2

31,08

27,52

hal

60

117,43

67,45

~3íT

0

79,22

összesen

2846,2239

2953,45

3019,66

3148,96

2797,48

2994,76

élelem

vásárlásra

fordított

pénz

1628,6

1098,1

1081,7

1163,25

1355,4

1055,4

Nem tüntettem fel a vásárlásnál azoknak az élelmeknek az értékét, amelyeket valamely földesúri jogból vagy a bérelt tizedből származtak. A táblázatban nem szerepel az, az évenként kb. 5-10%-ot kitevő élelem értéke sem, amelyet a pék, a mészáros, a sörfőző, a feudális szokások szerint, fizetségük mellett a tevékenységükhöz tartozó élelemből, illetve a kapitány, a fizetségükön felül kaptak, és amelyet a vár élelemkészletéből kellett előteremteni.40 (Az is előfordult, hogy a pék részben húsban kapta fizetségét.) N. Kiss István Sárospatak várának terménybevételeit elemezve az uradalmi alkalmazottak és a várőrség belső fogyasztását a készletnek 11%-ában állapítja meg.41 A legszembetűnőbb az az arány, amely a vásárlásra fordított összeg és a kimért élelem értéke között mutatkozik (kb. 1/3-2/3). Eszerint évente mintegy 2000 forint „haszon” maradt, ami részben abból származott, hogy a tized-terménye- kért nem a várnak kellett fizetnie.42 Mivel ez a nyereség ténylegesen soha nem került a várhoz (lásd alább), egészen az 1570-es évekig évi ezer forint körüli készpénztámogatásra szorult a vár. 1571-ben és 1572-ben azonban már az látszik, hogy saját maga is elő tudta teremteni azt az összeget, amellyel a szükséges élelem beszerzését megoldották. A vásárolt élelem áránál azt tapasztalható, hogy igyekeztek azt a katonákra áthárítani, velük megfizettetni.

Ráfizetés származott a marhahús kiméréséből, amely részben a mészárosnak és a kapitánynak kiosztott mennyiség miatt keletkezett. Az 1569-es év példáján bemutatva számokban ez a következőképpen alakult: 960 forintot fordítottak marhavásárlásra, amely ellenértékeként 546 forintot írtak jóvá a

38 Az 1561-es év összes sör bevétele 1296 Ft

39 2571,57 Ft-ot tüntettek fel a katonák, és 274,65 Ft-ot a szolgák fogyasztásaként.

40 Ez az arány 1569-ben a marhahús esetében 15% körüli: 425 mázsa húsból 45 mázsát a kapitány, 16 mázsát a mészáros és 360-at a katonák kaptak. Szintén nem szerepel a vár vendégei, várvizsgálók és a foglyok részére adott élelem értéke sem.

41 N. Kiss István: Uradalmi gazdálkodás Sárospatakon és Tokajban a XVI. század második felében. In: Történelmi Szemle. III. évf. 1. sz. 1960. 15-30. o.

42 Ha vár fizette volna a bérlet összege nem érte volna el az 1000 forintos értéket.

252