Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében

maréhoz benyújtott elszámolásokra, illetve a kamarától kimenő' utasításokra és kamarai vizsgálatok anyagaira terjedtek ki kutatásaim.1

A végvárak környékükről igyekeztek megszerezni minden olyan szükséges jövedelmet, amely a katonák és a várszemélyzet ellátását biztosította. Szegő Pál szerint ez, „a legtöbb helyen” teljesen elegendő volt, és csak a hiányokat kellett központi költségvetésből pótolni.2 Ez a gyakorlat és az ország három részre szakadása miatt beálló igazgatási, pénzügyi és politikai zűrzavar eredményezte azt, hogy létre jöttek „...a gazdálkodó, jövedelemkezelő várak.”3 Ezt a folyamatot a még kialakulóban lévő kamarai igazgatás is elősegítette. Különösen igaz volt ez a Pozsonyi vagy, a később felállt Szepesi kamarától távol eső várak esetében.4 Muránnyal kapcsolatban tökéletesen igaznak kell tartani a fenti megállapításokat.

A várak gazdasági szervezete a 16. században folyamatosan változott a végvárrendszer különböző helyein.5 Murány esetében is azt látjuk, hogy az évek során teljesen átalakult a gazdasági irányító szervezet, új posztok létesültek, korábbiak megszűntek.6 A vár királyi kézre kerülése után, a gazdasági szervezet élére provizor került. Feladatait röviden a következőképpen összegezhetjük: az uradalom gazdasági szervezetének, személyzetének felügyelete, a Gömör vármegyei tizeddel kapcsolatos teendők ellátása és a Magyar Kamara irányába történő elszámolások teljesítése. Maskó Menyhért kapitány 1559- es kinevezésével a provizori tisztség különállósága megszűnt, mivel kinevezése a két poszt együttes ellátására szólt.7 Az élelemellátás napi feladatait kezdetben az élésmesternek kellett ellátnia. Sigismundus Wilpacher neve az 1550-1551-es elszámolásban sokszor az élelem ellátás körüli feladatok kapcsán bukkan fel, valószínűleg ő lehetett ennek a területnek a közvetlen irányí1 A tanulmány végén találhatók azok a táblázatok, amelyeket a számadáskönyv, vagy egyéb források alapján állítottam össze. Ezekbó'l a táblázatokból csak szükség esetén emeltem át adatokat a szövegbe.

2 Szegő Pál: Végváraink szervezete és fénykora a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593). Bp., 1911. 213-214. o. A továbbiakban: Szegői. m.)

3 Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp„ 1939. 6. o. (A továbbiakban Ruzsás, i. m.)

4 Murány Pozsonytól légvonalban kb. 225, Kassától kb. 100 km-re fekszik.

5 Az egri vár gazdasági szervezetére: Ruzsás, i. m., valamint Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és szervezete a 16. században. In: Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1-2. szám. 99-142. o. A továbbiakban: (Kenyeres, i. m.)

6 A provizorok és kapitányok tevékenységét terjedelmi korlátok miatt csak áttekintőleg ismertetem.

7 „Instructio fideli nostro egregio Melchiori Mascko capitaneo arcis Murán super provisoratu eiusdem arcis Murán data." Magyar Országos Levéltár (MÓL) Filmtár 3959. d. Az utasítás 1559 június 27-én, Bécsben kelt. A kapitányi és provizori tisztség egyesítése az 1557-1558- évi várvizsgálatok után több várban is előfordult: pl. Trencsénben és Sárosban. Kenyeres i. m. 117-120. o.

238