Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében
tója. A kamara ezt követően 1551. november elsején Caspar Khöler személyében élésmestert nevezett ki Murányba.8 Hivatalba lépése alkalmából készített inventárium németül „Casparn Khellner vonn der Schweynitz Provándtmáis- ter”-nek nevezi, amelyet latinra az éléstár gondnoka értelemben fordítottak le.9 Nemcsak az élelem várban történő őrzését és a katonaság közti értékesítését irányította, hanem az építkezéseket és az iparosokat is ellenőrizte. Az udvarbíró és a kapitány nem utasíthatta az élésmestert, ha vitás ügyük támadt, a kamarához kellett fordulniuk. Aprovizortól nyugta ellenében átvett élelmet el kellett helyeznie és gondját kellett viselnie. A szükséges munkákhoz az uradalom és a vár munkás kezeit is igénybe vehette. A katonáknak a zsold terhére hitelbe is adhatott élelmet, amelyet azok zsoldfizetés alkalmával egyenlítettek ki.10 Khöler 1554. szeptember 3-án meghalt.11 Utóda Szepesi Gergely lett, akit élésmesterként 1555-ben említenek először, majd az 1557-es elszámolásban is többször feltűnik a neve. Az ő tevékenysége sem tartott sokáig, mivel az 1558. február 6-án a várba érkező várvizsgáló bizottság elbocsátotta. Indoklásuk szerint azért, hogy fizetését megtakarítsák. A bizottság ugyanakkor - addig, amíg a király meg nem egyezik egy újonnan kinevezendő kapitánnyal a kapitányi és provizori poszt összevonásáról -, Kiszel Péter provizort bízta meg az az élésmesteri feladatok továbbvitelével. Segítségül ehhez Pathok Mátyás számvevőt (rationista) adta.12 Az 1559-es elszámolásban Pathok Mátyásról azt jegyzik le, hogy a várvizsgáló bizottság utasítására (az elbocsátott Szepesi helyett), 1558. február 13-tól 1559. július 6-ig az élelem kiosztását végezte, amiért évi 50 forintot, összesen 70,46 forintot kapott. Bár a bizottság jelentésében az szerepel, hogy a számvevőnek évi 32 forintot szántak, a számadásban 1550-től fogva több esetben is 50 forintot számoltak el éves fizetésére. Ettől fogva az élelemmel kapcso8 Utasítása: MÓL Magyar Kamara Archívuma (MKA) E 136. 5. köt. föl. 428-431. Ember Győző szerint Murány esetében van tudomásunk az első élésmesteri utasításról. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzésig. Bp., 1946. 274-275. o. (A továbbiakban: Ember, i. m.) 9 MOL MKA E 156 U. et C. Fasc. 75. Nr. 43 ,,lnventariu[m], victualium et co[m]meatuum aliarumq[ue] similiufm] rerum quas Petrus Feygel Provisor Arcis Mwran in eaden Arcé assignavit Caspari Khöler novo curatori annone” 1551. november 5. Az itt, illetve az utasításában, a Koler nevében szereplő „Schweidnitz”, „Schweydnicz” város (a XVI. században), az azonos nevű hercegség központja Sziléziában. Minden bizonnyal innen származott az új murányi élésmester. 10 Ember, i. ni. 274—275. p. A katonáknak kiosztott élelem értékének, a zsoldból történő levonási rendszerét alább részletesen bemutatom. 11 Erről Werner György 1554. szeptember 12-én kelt leveléből értesülünk. MOL MKA E 554 Városi és Kamarai iratok. Föl. Lat. 1274. 12 llléssy János: Várvizsgálatok 1557-1558-ban. 234-235. o. In: Hadtörténeti Közlemények 1894. 57-95, és 216-241. (A továbbiakban: llléssy i. m.) 239