Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében
STUDIA AGR1ENSIÁ 22, 2001 Sarusi Kiss Béla A MURÁNYI VÁR ÉLELEMELLÁTÁSA A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN* ABSTRACT: Béla Sarusi Kiss:Food Supply at Murány in the Second Half of the 16 Century. The study examines the provisioning of the soldiers serving at the border fortress in Murány (Murán, in present-day Slovakia) during the second half of the 161*1 century. Our primary sources are the accounts covering all the incomes, both in coinage and agricultural produce, and the expenses for the period between 1549 and 1572. The rationale behind the food supply system used at the castle was that the castle’s senior officials, the representatives of the central governmental offices, the committees carrying out on-site examinations and the soldiers all agreed on the quantities and the cost of the food supplies involved. These costs were deducted from the soldiers’ pay, invariably several years later when the soldiers were next paid. The supply of food must have been deemed satisfactory as no major complications arose, and when there were problems they were caused by intermittent Turkish military incursions. A considerable percentage of the agricultural produce necessary to supply the castle came from the tithes of the church lands in Gömör County. However, in order to meet the meat provisions it was necessary to purchase substantia] numbers of livestock. The system meant that the Habsburg authorities had to devote 30-40% less - depending on the season - to paying the soldiers than was stipulated in the central budget. Tanulmányomban arra keresek választ, hogy a 16. század második felében hogyan élelmezték a murányi katonaságot és a várban dolgozó személyzetet: mit fogyasztottak, honnan teremtették elő az élelmet, hogyan történt az élelem adminisztrációja. Vizsgálatom a Magyar Kamara Archívumának Városi és Kamarai iratok elnevezésű fonójában talált udvarbírói számadáskönyvet veszi alapul, amely az 1549-től 1572-ig terjedő időszak összes készpénz- és terménybevételét valamint kiadását tartalmazza. Ezenkívül a vár élelem-elszámolásához tartozó, általában egy éves kimutatásokkal, valamint a Magyar Ka* Jelen tanulmányhoz az udvari kormányzati szerveknél keletkezett és Bécsben őrzött forrásokat, a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjának segítségével tártam fel. Köszönettel tartozom Gecsényi Lajosnak és Pálffy Gézának értékes tanácsaikért, illetve hogy hasznos forrásokra hívták fel figyelmemet. 237
