Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon
viszonylag lassan, az 1570-es évekre, újabb kutatás szerint az 1580-as évekre alakultak ki.28 Az élelmezés rendezett struktúrája azonban már korábban megfigyelhető. Várellátó társadalom Mohács után is éltek tovább az ötszáz éves múltra visszatekintő Magyar Királyság államiságának erős hagyományai, társadalmának kimunkált szervezetei, és intézményei. Ez biztosította, hogy az oszmánok részéről „a kompromisszumokkal, mindenekelőtt hatalmi osztozkodással járó átmeneti berendez- kedési forma Magyarországon állandósult” és lehetővé tette „a magyar állam kontinuitását a hódoltságban. ”29 Ez a körülmény az élelem ellátás szempontjából döntő jelentőségű volt. I. Ferdinánd kormányzóköre, spanyolországi tapasztalatokat érvényesítve szervezte meg a központi gazdasági irányítás intézményeit. Ezek azonban csakis már megfelelő szervezettség szintjén élő társadalomban működhettek és számíthattak sikerre. Jól kifejezi a főhatalom és a döntését megvalósító személyiség egymásrautaltságát Gerdák István számvevői kérvénye. A Szigetvár gazdálkodásának ellenőrzésére kiküldött kamarai számvevő az uralkodót kérte, hogy biztosítsa működésének feltételeit, többek között élelmezését is.30 Kérvényéből kitűnnek a még nem önálló, de már hivatása teljes tudatában dolgozó személyiség vonásai, az ismeretlen és nélkülözhetetlen csoport, a számvevők, számtisztek sorából. A 15-16. század fordulóján már megszületett a korszerű adminisztrációra képes írástudó réteg, körükből kerülnek majd ki a „közhivatalnokok”, fellépésük Európa szerte „politikai forradalmat jelent majd. ”31 A várellátás körül két jól elkülöníthető réteg fejlődik ki: a közvetlen ellátást szolgálók az alsó szinten működnek, az irányítók, ellenőrzők a központi hivatalok munkatársai és megbízottai. Az eddig ismert váruradalmak anyagából jól kirajzolódnak a várélelmezésben résztvevő társadalmi csoportok körvonalai. Ez a társadalom még a rendiség keretei között, de már rendkívül rétegzett, sokféle státusban sokféle foglalkozásból élő, vállalkozó, alá-főlé és mellérendelések kötelékeiben dolgozó csoportok együttese. A jobbágy akár örökös, akár szabadmenetelű, földesúri telken, falvakban, vagy mezővárosban él, rendelkezik saját vagyonnal, vég28 Szánló Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1441-1593. Bp., 1980. - Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995, í78. 29 Makkai László és Szakály Ferenc kutatási eredményeit is rendszerzetten összefoglalja Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995, különösen 146-149. 30 Vö: Gerdák István számvevő I. Ferdinánd császárnak és királynak címzett kikötései. Tímár György, 1989, 330-334. 31 Braudel, 1996, II. köt. 716. 20
