Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

mának növekedésével párhuzamosan a zsoldköltségek is tetemesen emelkedtek - miként arról a 2. táblázat adatai mind a Drávától északra fekvő négy magyarországi főkapitányság, mind a horvát-vend végek esetében szemléletesen tanúskodnak.22 A védelmi rendszer történetének említett első korszakában, az 1530-1540-es években a zsoldköltségek ugyan még mintegy 4-600 000 rajnai (rénes) forintra23 rúgtak, a következő évtizedben rohamos növekedésnek indultak, s végül több mint megduplázódtak. Különösen jelentős volt a magyar területek zsoldszükségletének emelkedése. Az 1560-as évek második felétől a kanizsai és felső-magyarországi generalátus szinte teljesen újonnan történt kiépítése következtében a zsold összege pusztán egy évtized alatt (!) mintegy 400 000 r.f.-tal növekedett - nem számítva bele ebbe az alkalmilag a végekre vezényelt, már említett mezei hadak ellátásának terheit. S mindenképpen hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindez az 1568. évi drinápolyi béke utáni nyugalmasabb időszakban történt és pusztán a határvédelem zsoldkiadásait jelentette. Egy nyílt háború idején, mint például a századvég hosszú török háborúja (1591/93-1606) alatt viszont egyszerre kellett mind a végvári katonaság, mind a magyar hadszíntéren állomásozó több tízezer fős császári-királyi

22 1545: HHStA Wien, MEA RTA, Fasz. 10., föl. 274-279.; 1546: Kart Oberleitner: Österreichs Finanzen und Kriegswesen unter Ferdinand I. vom Jahre 1522 bis 1564. ln: Archiv für österreichische Geschichte [a továbbiakban AÖG] 22 (1860) 82-83.; 1548: HHStA Wien, Hungarica AA, Fasz. 55., Konv. 1548., fol. 155-164.; 1549: MOL Bp., E 136., MKA, Diversae instructiones, Köt. 1., fol. 9-13., és Uo. E 21., Benignae resolutiones, 1549. hónap és nap nélkül, ill. Thallóczy Lajos: A magyar hadi költségek 1549-ben. In: Századok [a továbbiakban Sz] 11(1877) 171-172. és Hlésy János: A mezei és várbeli katonaság eltartásának költségei Magyarországon 1549-ben. In: HK 10 (1897) 115-119.; 1554: MOL Bp., E 142., MKA, Acta publica, Fasz. 12., Nr. 17., vö. még Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. In: HK 1 (1888) 72-73; 1556: lásd a 13. jegyzetet; 1557: HHStA Wien, Hungarica AA, Fasz. 78., Konv. B., fol. 33^40. és Fasz. 63., Konv. A., fol. 185-192.; 1558: Peter Rauscher bécsi kollégám szíves közlése könyv formájában megjelenés alatt álló doktori disszertációjából (Zwischen Ständen und Gläubigern: Studien zu den kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. Wien, 2001. = Ungedr. phil. Diss.), amelyet ezúton is köszönök.; 1564: Hatmelore Herold: Die Hauptprobleme der Landtagshandlungen des Erzherzogstums Österreich unter der Enns zur Zeit der Regierung Kaiser Maximilians II. (1564-1576). Wien, 1970. (= Ungedr. phil. Diss.) 151-153.; 1572 és 1576: lásd a 13. jegyzetet; 1577: KA Wien, AFA 1577/13/2., fol. 331-343., ill. Die böhmischen Landtagsverhandlungen und Landtagsbeschlüsse vom Jahre 1526 an bis auf die Neuzeit. Bd. V. 1577-1580. Prag, 1887. 201-208.: Nr. 115. és Merényi Lajos: A véghelyek 1577. évi kivonatos költségvetése. In: HK 6 (1893) 543-545.; 1578: KA Wien, AFA 1578/6/ad 4 c., fol. 12.; 1582: lásd a 13. jegyzetet; 1588: Archiv GNM Nürnberg, WF Siebenbürgen, ZR 7657., fol. 1-129. és MOL Bp., P 707., Zichy cs. lt., Fasz. 81. NB., Nr. 217.; 1593: lásd a 13. jegyzetet, vö. még Takáts Sándor gazdag, de rendkívül sok hibával tarkított adatközlését: Takáts S. i. m. 244-312.

23 A továbbiakban a kor számítási pénzeként használt rajnai forintot r.f. alakban, míg „váltópénzét” a krajcárt kr.-ként rövidítjük. (1 r.f. = 60 kr.)

192