Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

elé Európában mindenütt (mind Spanyolországban, mind Németalföldön, mind a Német-római vagy az Oszmán Birodalomban18 19) a növekvő számú hadseregek és hosszabb-rövidebb várrendszerek katonáinak zsoldfizetése állította a hadvezetést. Nem volt ez másként a Habsburg Birodalom magyarországi hadszínterén sem. A Haditanács 1556. november 17-én kelt utasítása ezért foglalkozott minden egyéb kérdést (várerődítések, hadianyag- és élelemellátás, hírszerzés stb.) megelőzően több pontban azzal, miként szükséges az Udvari Kamarával való szoros együttműködésben az ekkor már közel 14 000 főnyi végvári katonaság zsoldjának biztosítása.20 Bár annak is lehettek káros következményei, ha a várakat és védőiket nem tudták a legújabb fegyverekkel felszerelni, vagy ha egy bástya nem készült el a tervezett határidőre, a zsold elmaradásának viszont jóval hamarabb és sokkal súlyosabb kihatásai lehettek - elegendő itt az újból és újból kirobbant lázadásokra vagy várfeladásokra gondolnunk.21

A határvédelmi rendszer fokozatos kiépülésével és a vitézlő hadinép létszá18 Az itáliai várépítészetre és főként magyarországi jelentkezésére Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1 (1931) 98-132.; Marosi Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében 1541-1592 között. In: HK 21 (1974) 28-74. és újabban Domokos György: Az olasz vár- építészet alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében. In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar. Eger, 1997. (= Studia Agriensia 17.) 179-202., ill. Vő.: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Bp., 2000. (= A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára 2.)

19 Lásd például J. R. Hale: War and Society in Renaissance Europe 1450-1620. Montreal and Kingston-London-Buffalo, 1998. 232-252.; /. A. A. Thompson: “Money, Money, and Yet More Money!” Finance, the Fiscal-State, and the Military Revolution: Spain 1500-1650. In: Cl. J. Rogers i. m. 273-298.; Geoffrey Parker: The Army of Flanders and the Spanish Road 1567-1659: The Logistics of Spanish Victory and Defeat in the Low Countries’ Wars. Cambridge, 1990.; Kersten Kruger: Kriegsfinanzen und Reichsrecht im 16. und 17. Jahrhundert, ln: Krieg und Frieden: Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit. Hrsg.: Bernhard R. Kroener-Ralf Prove. Paderbom-München-Wien-Zürich, 1996. 47-57., Caroline Finkei: The Administration of Warfare: the Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Wien, 1988. (= Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, Bd. 14.) és Ágoston Gábor: A hódítás ára: A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. In: HK 111 (1998) 2. sz. 364-365.

20 Thomas Fellner-Heinrich Kretschmayr: Die österreichische Zentralverwaltung. Abt. 1.: Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei (1749). Bd. 2. Aktenstücke 1491-1681. Wien, 1907. (= Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs, Bd 6.) 277.: Nr. 16.

21 Az előbbiekre több szemléletes példa: Kárpáti-Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának első tíz éve (1576-1586). A velencei kir. állami levéltár császári udvarból való követjelentései alapján. Bp., 1933. passim, ill. Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a XVI-XVII. századi Magyarországon (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez) In: Levéltári Közlemények [a továbbiakban LK] 68 (1997) 1-2. sz. 199-221.

191