Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
19. táblázat Magyar lovasok és gyalogosok éves zsoldszükséglete rénes Ft Kr A 250 nyargaló lóra összesen 19 267 50 A havi 3 magyar Ft-os zsoldon lévő 250 lovas évi zsoldja45 11 250 Részükre asztalpénz46 3750 Az 500 lovas költsége összesen 34 267 50 200 gyalogos47 6000 Magyar lovasok és gyalogosok összesen 40 267 50 Az uradalmi igazgatás és költségei A német és a magyar katonaság felsorolása után a birtokigazgatási és élelmezési szervezet költségeit tüntették fel. Az uradalom három legfőbb tisztviselője: az udvarbíró, a számvevő és az ellenőr a magyar katonákhoz hasonlóan, a részükre kiadott kamarai utasításoknak megfelelően magyar Ft-ban kapták éves fizetésüket. Az udvarbíró élvezte a legnagyobb fizetést, az évi 1000 magyar Ft tekintélyes jövedelemnek számított. Az összeg nagyságára jellemző, hogy a magyar főméltóságok közül pl. Báthory Miklós országbíró (1568-1584) fizetése 1500 Ft, Zrínyi György (1567-1603) tárnokmesteré évi 600 magyar Ft-ot tett ki, Czobor Imre nádori helytartó (1572-1581), míg Radéczy István váradi, majd egri püspök, királyi helytartó, egyben a Magyar Kamara elnökének (1568-1586) elnöki fizetése 800 Ft-ot tett ki.48 Figyelmet érdemel az is, hogy az ellenőr, akinek elvileg ellenőriznie kellett az udvarbíró gazdaságirányítási tevékenységét, fizetése alig egy harmadát tette ki az udvarbíróénak. Ez is jól illusztrálja a két hivatal presztízse közötti különbséget. A kamara számára mindig problémát okozott, hogy az udvarbíróknak tulajdonképpen már a középkor óta joguk volt a vár jövedelmeiből „szabad asztalt” (libera mensa, Freitafel) tartaniuk, ami azt jelentette, hogy a birtokigazgatási személyzet együtt étkezett az udvarbíróval és ennek költségeit a bevételekből fedezték. Mivel a szabad asztaltartás indokolatlanul nagy terhet jelentett az uradalom gazdálkodásának egészére, ezért mind a magánföldesurak, mind pedig a kamara igyekezett ezeket a kiadásokat leszorítani. Egerben ezt úgy kívánták elérni - legalábbis a kimutatás szerint - hogy az udvarbíró sza45 1 évre 36 magyar Ft = 45 rénes Ft. 46 50 pfenning asztalpénz 1 lóra havonta, 1 hóra összesen 250 Ft = 312 rénes Ft 40 kr. 47 Havi zsoldjuk fejenként 2 Ft, így egy hónapra 400 Ft, egy évre pedig 4800 magyar Ft. 48 ÖStA HKA HFU RN 52 Konv. 1587. dec. fol. 162-164. A tisztségekre ld.: Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai, 1526-1848. [Budapest, 1988.] passim. 157
