Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
tatták, hanem az egri püspökség nagy kiterjedésű tizedkörzeteiből származó dézsma képezte a bevételek döntő hányadát. A bécsi hadvezetés számára is ismert volt, hogy a nagyobb végvári uradalmak számottevő jövedelemmel rendelkeztek és igyekeztek ezeket a jövedelmeket a hadsereg fenntartására fordíttatni. A katonai elképzelések megvalósítása érdekében több várvizsgálatot és felmérését is végeztettek, amelyben az adott várhoz tartozó valamennyi jövedelemforrást, illetve a katonai, valamint a birtokigazgatási adminisztrációs költségeket is számba vették. Az egri vár jövedelmeinek 1575. évi vizsgálata Ernő főherceg 1575 áprilisában utasítást adott Hans Rueber felső-magyarországi végvidéki főkapitánynak, hogy vizsgálja ki, hogy az egri várbirtok jövedelmeiből miképpen tartható el az egyik legfontosabb végvár katonasága.24 Rueber főkapitány ez év októberében kelt jelentésében számolt be az egri vár jövedelmeiről tett vizsgálatról. A vizsgálat mindenképpen különlegesnek tekinthető, hiszen a Habsburg főherceg tulajdonképpen az illetékes kormányszéket, a Szepesi Kamarát megkerülve fordult Rueber-hez, aki a vizsgálatot maga folytatta le. Az egri főkapitányi tisztet 1569-től Christoph Ungnad töltötte be, akit ez a vizsgálat érthető okokból - mint ahogy Rueber is fogalmazott - kellemetlenül érintett, sőt a procedúrát sértésnek is vette. Ugyanis már az 1560-as évek végétől az egri főkapitányokat megbízták az uradalom kezelésével. Korábban a birtokigazgatási feladatokat a kamarának alárendelt udvarbíró látta el, aki elvben független volt a kapitánytól. Forgách Simon azonban 1568-1569-ben az egri főkapitányi tiszt mellett ideiglenesen az udvarbíróit is magára vállalta. Forgách utódja, Christoph Ungnad kétszer is betöltötte az egri főkapitányi tisztet, első főkapitánysága 1569 októberétől 1576 májusáig tartott. Ungnad utasítása értelmében a vár és a püspökség jövedelmeinek kormányzója (gubernátor) lett, azaz kamarai ellenőrzés nélkül megkapta kezelésre a vár jövedelmeit, amelyekből el kellett látnia katonaságot élelemmel, illetve zsolddal.25 Ungnad természetesen nem maga látta el közvetlenül az udvarbírói teendőket, hanem a neki beosztott udvarbírák által 24 Az 1575. évi egri vizsgálat anyagait ld.: ÖStA HKA HFU RN 46. Konv. 1583. Sept. fol. 34-62. 25 Ungnad 1569. november 29-én kelt utasítását ld. ÖStA HKA HFU RN 19. Konv. Nov. föl. 182-211. Az összesen 33 pontból álló utasítás 2. pontja rendelkezik a kapitány hatásköréről: „Sciat autem dictus Christophorus Ungand nos praememoratis ejus virtutibus confisos, per- spectaque singulari erga nos fide, ipsi capitaneatum Agriensem contulisse, custodiamque regimen et gubernationem totius episcopatus Agreinsis, arces videlicet duas, Agrensem et Zarwaskew, episcopatum item totum, et pertinentias Agreinses universas, quantum ad custodiam, curam conservationem et gubernationem, praeterea proventus cunctos 143
