Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában

végeztette a birtok adminisztrálását. Az udvarbírói tisztet Ungnad főkapitánysága alatt: 1569-1571 között Ghémes Ferenc töltötte be, őt a korábbi tokaji udvarbíró, Körössy Mihály követte, aki Ungnad első főkapitányságának végéig, 1576 májusáig maradt hivatalban.26

Ungnad jövedelemkezelői tevékenységét illusztrálják az Udvari Kamara által az uralkodó Ungnad felé fennálló tartozásairól készített számadások. A kimutatásból kiderül, hogy Ungnad szállított más várak számára élelmet (pl. Tokaj és Szendrő), valamint szerződött a Szepesi Kamarával, amely bérbe vette tőle, helyesebben az uradalomtól a püspöki tizedek egy részét a többi végvár számára. Hasonló módon járt el Udvari Kamarával, amely több felső-magyarországi vár élelemmel való ellátására kötött Ungnad-dal szerződést. Egyszóval Ungnád gyakorlatilag sajátjaként kezelte és saját vállalkozásként „üzemeltette” a kamarai uradalmat. Mindezt jól illusztrálja az is, hogy Ungnad követelése 1569 és 1577 közötti időszakra 44 392 rénes Ft volt, ezzel szemben az Udvari Kamara 33 585 rénes Ft teljesítést tudott kimutatni, ebből az Ungnad által az egri katonaság számára jóváírt zsoldösszeg - amit neki kellett fedeznie az uradalom jövedelmeiből - 26 084 rénes Ft-ot tett ki. Ungnad számára, mint üzleti vállalkozás mindenképpen jól jövedelmezett a „jövedelem-kezelő rendszer”, azonban a kamaráknak (Szepesi és az Udvari) nagyobb veszteségük keletkezett a rendszerből, mint amennyi hasznuk származott.27

Mindezek tükrében nem lehetett véletlen, hogy Ernő főherceg egy magas rangú katona jövedelemkezelésének kivizsgálását miért éppen a felső-magyarországi főkapitányra bízta. Rueber, aki egyébként maga is nagy hasznot húzott a katonai szállításokból, alapos munkát végeztetett. A főherceg utasítása szerint tulajdonképpen Rueber-nek és Ungnad-nak együttesen kellett kivizsgálnia, hogy az egri uradalom jövedelmeiből miként tartható el az egri várőrség, illetve ezen felül még a káliói katonaság is. Az egri uradalom bevételeinek és a katonaság költségeinek kivonatait pedig Rueber tábori tikára (Feldsecretarien), Melchior Schubert készítette el.

A korabeli könyvvizsgálói28 rendszerben megszokott módon először is háproprie, quam coronae nostrae subjectorum, úti Jazigum et Cumanorum nostrorum, plane et absolute credidisse et commisisse, ut nullo penitus adhibito contrascriba vei rationista ipsi liceat disponere et statuere pro arbitratu, ex usu tarnen nostro, et regni nostri Hungáriáé, juxta eas conditiones, quae hic sequentur.”

26 Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója i. m. 17-20., 32.

27 Christoph Ungnad egri főkapitányságára (1569-1576, majd 1581-1587) ld. Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza. In: Egri Vár Híradója 17 (1982) 17-20. Ungnad számadásai: ÖStA HKA HFU RN 35. Konv. Mai. föl. 378-386.

28 A korabeli könyvvitelre és könyvvizsgálói módszerekre ld. Lichtnegel, Joseph Calasanz: Geschichte der Entwickelung des österreichischen Rechnungs- umd Controlwesens, Graz, 1872.; Brown, R.: A history of accounting and accountants. Edinbourgh, 1905. 93-123.;

144