Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

zadban öt-hat fontosabb semevelő mellett még létezett a Rákóczi árvák áren- dába adott serháza 1688-ban és 1692-ben.74

A serital fontos élettani jellemzője a szomjúság oltáson kívül az is, hogy a sör vitaminokban gazdag, s ez erősíti a katonát.75 Még egy kényszerítő tényező volt, amely a végvárakban folyó serfőzést elősegítette, s az a kor fogyasztási és katonatartási szokásaiban rejlett, nevezetesen: a véghelyeken szolgáló katonák közel 5 liter sört kaptak napi fejadagként.76

***

E rövid áttekintésben a végvárak és a hadiipari létesítmények kapcsolatát mindössze a török hódoltság végéig igyekeztem felvázolni, s azok közül is a tűzfegyverek (ágyúk, tarackok, szakállasok, puskák stb.) működéséhez szükséges ágyúöntödék, továbbá a különböző kovács, lakatos és öntőműhelyek, a salétromfőzők, és a lőportörő malmok viszonyát érintettem. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy a másfél évszázados török hódoltság korában nem csupán a hadászati jelentőségű nagy végvárak rendelkeztek a tűzfegyverek pótlására, javítására, kiszolgálására műhelyekkel, hanem az önvédelmi harc szükségszerű törvényei a legkisebb erősségeket is arra kényszerítették, hogy minimális felszereléssel rendelkezzenek a fegyverek javításához, valamint a lőszer és a muníció készítéséhez.

74 Román: i.m. 55.

75 R. Várkonyi Ágnes Professzor Asszony szíves szóbeli közlését (Noszvaj, 1999. október 13.) ezúton köszönöm.

76 Bogdán István: Régi magyar mesterségek. Bp. 1973. 316.- Sáros várában a gyalogos katonák naponta 3 pint (4,8 liter) sört kaptak fejenként. - Takáts: Művelődéstörténeti tanulmányok i.m. 98.

128