Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények
Az egri vár területén 1577-ben állítottak fel először egy serfőzőházat, de a működése rövid idejű volt. A várbeli kincstári serfőző létesítése összefüggött azzal, hogy a kamara kezdeményezte azokban a végvárakban serfőzők építését, amelyekben legalább egy zászlóaljnyi - 250-300 főre becsülhető - külföldi zsoldos állomásozott. Ennek két oka volt: az egyik, hogy a véghelyeken a katonák legtöbbször ihatatlan minőségű borban kapták a fizetést. A kamara a kincstári serfőzést éppen a borok rossz kezelése miatt szorgalmazta, hogy ezzel is elejét vegye a végváriak elégedetlenségének. A borok rossz kezelése miatt a hordókban tárolt kívánatos nedű idő előtt megromlott, megecetesedett. Ezt még csak fokozta az a technikai hiányosság, hogy a korabeli hordókészítési gyakorlatban nem vaslemezzel abroncsozták a hordókat, hanem azokat Magyarországon még túlnyomó részben vesszővel kötötték össze. Ezért aztán a katonák idegenkedtek az óboroktól (azok ugyanis többnyire hamar megromlottak) és ezért újbort követeltek. A serfőzőkre még azért is szükség volt, mert a véghelyeken egyre több külföldi (német) katona teljesített szolgálatot. Miután a korban a magyarországi felszíni vizek fertőzöttek voltak, ezért az idegen katonák körében gyakorta járványok törtek ki.69 így került sor 1588-ban, Egerben egy újabb várbeli serház felállítására, amelynek működése 1593-ig követhető.70 A 16. századi várainkban sorra találkozni serfőzőházakkal. így Detrekőn 1547-ben, a Sárosi várban 1568-ban, Murány várában 1569-ben, Bazin várában, Szádváron 1582-ben.7' Serházak léteztek más hazai várakban is, Szepe- sen 1564-ből, 1596-ból van adatunk, Csejtén 1641-ből, Szendrőn 1690-1698- ból, Szentmiklóson 1699-ből.72 Boldogkő várának 1682-es inventáriuma szerint a Csonka-bástyán serfőző üstöket, a palotában serkádhoz való faanyagot írtak össze, amely serfőzésre utal.73 A sárospataki uradalom serháza a központtól 4 km távolságra a somlyódi házban üzemelt 1639-ben. Viszont a legtöbb serfőző Tokajban volt, ahol már az 1565. évi urbárium szerint három Seres nevű jobbágyot találunk. A 17. szá69 Éppen a fertőzött vizek okozták a kor hírhedt betegségét, a Morbus Hungaricust, amelyet neveztek kiütéses hagyináznak is, de valójában kiütéses tífusz volt. Az első nagy járvány Magyarországon 1542-ben söpört végig, de még a 17. század második felében is visszatért, s 1660-ban, Nagyszeben városában pusztított. - Magyary-Kosssa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I. kötet. Bp. 1931. I. 128., 167.-Té- vesen hívták „magyar betegségnek", valójában a német katonákat pusztította, mert a szomjúságtól gyötört katonák megitták a mocsaras vizet ivóvízként, míg a magyar lakosság körültekintőbb volt, posványos vizet csak nagy szükség esetén fogyasztott. 70 Csiffáry: Manufaktúrák...i.m. 175. 71 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bp. 1961.97-98. 72 Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI-XVII. század. Bp. 1959. 18-19.; Borovszky Samu (szerk.): Heves vármegye. 1909. 143. 73 K. Végh: i.m. 109-110. 127
