Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

Budán, a hódoltság korában eló'ször Arszlán pasa építtetett 1565-1566-ban egy hatalmas erődítményszerű portörő malmot, amelyről a környék a Baruthane nevet kapta.64 Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az itteni portörővei a törökök működtették talán a legnagyobb magyarországi lőpormalmot, ahol a hadsereg egy külön 280 fős részlege gyártotta a lőport.65 Budán a felső hévvizeknél 12 kerékkel, s ugyanennyi bronzmozsárral üzemelő portörő építését Evlia Cselebi magyar rabok munkájának tartja. A budai basák a leveleikben is megemlékeznek olyan török lőportörő malmokról, melyeket nagyrészt magyar mesterek készítettek. így említik 1662-ben a fogarasit, 1685-ben pedig a husztit, mindkettő vízimalom volt.66

10. kép. Falkon lafettán, metszet 1556-ból

Ecetfőző házak

Szólnunk kell egy, a lőportörők mellett felállított járulékos hadiipari létesítményről is. A legnagyobb végvárakban rendkívüli mennyiségű lőport tároltak békeidőszakban is. A várleltárak adatainak az átszámítása szerint, az egri várban, 1551-ben 3 t, 1553-ban 9,7 t, 1558-ban 19,7 t, míg 1564-ben 13,4 t különféle (durvább ágyú- és finomabb puskalőport ) halmoztak fel. A váradi erősségben, 1632-ben csak a különféle helyeken tárolt lőporkészletek 63,9 t (!) mennyiséget tettek ki.

Békeidőszakban, a kisebb és nagyobb véghelyeken tartalékolt, nagy meny- nyiségű lőport, hogy az, mindenkor friss és használható maradjon, fel kellett frissíteni. A korszakban az elöregedett, nedvességet tartalmazó, s így már lövésre alkalmatlan lőport ecettel frissítették fel. Éppen ezért létesült az egri várban a 16. században ecetfőzőház.. Az ecetfőző létezésére először az 1588.

64 Pongrácz Pál: Régi malomépítészet. Bp. 1967. 160.

65 Kalmár: i.m. 154.

66 K. Végh: i.m. 152.

125