Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények
A 16. század elején, 1506-ban Sztenicsnyákon (Zágráb megye) üzemelt az egyik legkorábbról ismert portörő malom. 1522-ben Semptén is gyártották a lőport.55 Nagyobb szabású lőportörő malmok létezéséről tudunk Egerben a 16. századtól. Az 1552-es ostrom során egy lőporrobbanás mindkét várbeli szárazmalmot tönkretette, ezért azok pótlására egy „tizenkét kölyűre”, azaz törőmozsárra járót építettek, de ez is szárazmalom volt. Csupán érdekességként említjük meg, hogy azt 1552-es robbanáskor mindkét szárazmalmot kiszolgáló 10 főből álló személyzet is az életét vesztette. Ugyanitt 1553-ban említenek lőportörő mozsarat, amely napjainkban látható az egri vár kazamatabeli kiállításán. Az 1562-es és az 1564-es várleltárakból tudjuk, hogy az 1562-ben Eger patak mentén vízierővel hajtott portörőt is felállítottak. A 16-17. században a hadászatilag fontos helyeken mindenütt találkozunk portörő malmokkal. Sárospatakon 1621-ben vízierőre berendezett portörő állt a Radvány-patakon, majd 1632-ben egy újabbat építettek. Sőt 1645-ben még a Vámosújfalu határában a Tolcsva-patakon álló vízimalmot is átalakították portörőnek .56 Nagyvárad 1632. évi inventáriumából tudjuk, hogy a végvár két vízen álló, vízierőre berendezett, ún. porházzal rendelkezett.57 Munkács várának 1603-ban három száraz lőportörője, azaz porháza volt.58 A hazai várainkban a 17. századból további portörőket ismerünk: Terebes vára 1612. évi leírásából, Regéc várnagya 1632-es utasításából.59 Tokaj 1644. évi inventáriuma a várban külön szenesházat említ, amely ugyancsak lőporgyártásra utal.60 A tokaji vár szárazmalmát egy 1660-ban készült, a nagykál- lói szárazmalmot egy 1665-ben készült metszetről ismerjük. A boldogkői várban 1671-1682 között taposómalom szolgált portörésre.61 1629-ben még egy olyan kis kastélyban, mint az erdélyi Szentdemeter 3 db puskaportörő teknőt tartottak, hogy a kéznél lévő salétrom és kénkő készletekkel szükség esetén lőport készíthessenek .62 A 17. század utolsó harmadában Eperjes környékén négy lőpormalom működött. 1677-1678-ban Szepes várában is termelt egy száraz lőportörő, a fel- szerelési leltár tanúsága szerint. Ebben a korszakban a legnagyobb vízierőre berendezett portörő malom Munkácson létezett.63 55 Kalmár: i.m. 153. 56 Román János: Zemplén megye a XVI-XVII. századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel a Hegyaljára. In: Borsodi Történelmi Évkönyv. I. Miskolc, 1965. 34. 57 B. NAGY: i.m. 73. 58 Gerő: i.m. 415. 59 Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve. Bp. 1914. 69. 60 Román: i.m. 32-33. 61 K. Végh: i.m. 152. 62 B. Nagy: i.m. 68. 63 Kalmár: i.m. 154. 124
