Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

ugyancsak Ónodon 1639-ben „szurok tüzes szerszámú öveg” meglétét említik a források.37

A 17. században, a hódoltság idején kezdték el az üveget hadiipari céllal gyártani. A Magyarországon használt 17 és 18. századbeli zöld üvegből öntött gránátok két méretben, 6,8 és 9,5 cm átmérővel, nyakkal vagy nyak nélkül készültek. A nyakas kézigránátokat a nyakára kötött kantár segítségével nagyobb távolságra dobhatták. Végvárainkban is találunk üvegből készült gránátot. így 1685-ben Sárváron a várban kézi üveggránátot, a görgényi vár 1692-es inventáriumában egyebek mellett, 125 db üveg kézigránátot írtak össze.38 Jelentős mennyiségű, többmázsányi üveggolyót találunk az Esterházyak fraknói várának a kiállításán.39 Az üvegből készített lőszerek, gránátok használatának szerepe volt a Rákóczi szabadságharc idején is. Munkács várában, 1704-ben a vas, réz cserép gránátok között 2 tonnányi üvegből készült kézigránátot is összeírtak.40 Rákóczi Ferenc fejedelem 1707-ben adott parancsot arra, hogy a murányi és a zborói üveghutákban 10 000 db üveg kézigránát készüljön.41 Az ő utasítására 1707-ben a kuruc hadsereg katonái részére a köpenyeikre való üveggombokat gyártottak a regéci üvegcsűrben.42

8. kép. Hátultöltős ágyú a 17. században, a fraknói várból

37 Takáts: i.m. 55.

38 Kalmár: i.m. 189.

39 Kalmár: i.m. 189.

40 Kalmár: i.m. 189.

41 Heckenast: i.m. 87-88.

42 Takács Béla: A Zempléni hegység üveghutái. Bp. 1966. 16.

119