Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények
A 17. század elején a Bocskai szabadságharc korában 21 ágyúöntőház létezett a királyi Magyarország, és az Erdélyi Fejedelemség területén. Ezek a következők: Alsólendva, Beszterce, Besztercebánya, Brassó, Eperjes, Fogaras, Galgóc, Gyulafehérvár, Fluszt, Kassa, Komárom, Körmöcbánya, Lippa, Lőcse, Murány, Munkács, Nagykanizsa, Nagyszeben, Sárospatak és Trencsén.31 A török kiűzése után a működő ágyúöntödék száma erősen lehanyatlott. 1703-ban, a Rákóczi szabadságharc kezdetén idehaza csak Kassán és Besztercebányán létezett ágyúöntő officina.32 Különféle hadiipari műhelyek A tűzfegyverek (falkonok, bombardák, szakállasok) javításához, folyamatos karban tartásához a nagyobb várakban különféle műhelyek létesültek. Egerben a 16. századi várleltárakban bognár-, kádár-, és kovácsműhellyel találkozunk. Az elsőben készítették az ágyúkhoz a lafettákat, emellett azok felszerelésével el lehetett végezni a várbeli szárazmalmok javítását, vagy mint az 1552-es ostrom során történt, akár új szárazmalom felépítését is. A kádárok nem csupán a bor-, sör-, vagy ecet tárolásához készítették és reparálták a hordókat, hanem a robbanásveszélyes lőportartó edényeket, az ún. tonnákat is javították, vagy újakat állítottak elő. A famunkákhoz értő asztalosok, kádárok vagy bognárok ezen kívül elkészítették a szakállasok és puskák agyát stb. A kovács és a lakatos műhelyekben a különféle szállítóeszközök, emelők készültek, ugyanitt az ágyútalpak vasalását is elvégezhették. A szál- és lőfegyverek, pajzsok, páncélok, fejvédő sisakok javításánál és készítésénél egyaránt nélkülözhetetlenek voltak a kovácsok és a lakatosok. A nagyobb erősségekben önálló műhelyük volt. Tokajban 1608-ban kovács- és lakatos- és ácsműhelyről tudunk, amelyek a Zeughaushoz, vagyis a fegyvertárhoz tartoztak, s az időben éppen az officinák javításra is szorultak.33 A kisebb erősségekben esetleg nincs ugyan külön kovács-, lakatos-, vagy öntőműhely, viszont azok létezése a várleltárakból kikövetkeztethető. A bazi- ni vár 1586. évi leltárában, a Porházban tárolt lőpor és a fegyverek mellett 2 kis vasüllőt, 5 db tarackgolyó öntésére alkalmas réz öntőformát, 9 db szakállas golyó öntésére szolgáló formát, 1 db golyófúrót - a robbanó golyók, ún. tüzes golyók készítéséhez, - továbbá taracktöltő szerszámot, valamint 3 db tarack alá való kereket vettek számba.34 A felsorolt eszközök egy kovács és 31 Iványi Béla: Tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. In: Hadtörténelmi Közlemények. I-XII. rész. 1926-1928. (1928. 24.; 169.) 32 Heckenast: i.m. 37 33 Détshy: i.m. 36-37. 34 Gerő László: Magyarországi várépítészet. (Vázlat a magyar várépítés fejezetiből.) Bp. 1955. 401-402. 117
