Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

ágyúk mintájára.27 1 55 2-ben, az egri várban is öntöttek ágyút Johannnes Fayrich mester vezetésével, majd ugyanitt 1553-1554-ben elkészült az ún. ágyúház, a domus bombardorum, amelynek a létezését régészeti ásatások igazolták, a feltárások során felszínre hozták és helyreállították az öntő-, és kovácsműhelyt.28 Murányban 1554-ben Bertalan öntőmester hat faikont és Eger várának további két ágyút öntött, amelyek együttes súlya 130 bécsi mázsát tettek ki. Nagykanizsán 1568-ban Orbán mester készített több ágyút.29

Kisebb alkalmi ágyúöntő műhelyek létezésére utalnak a várleltárakban előforduló öntő-, és tarackformák. Ilyenek voltak Verőcén 1547-ben, Huszton 1600-ban, Szádváron 1605-ben, Sároson 1608-ban, Semptén 1626-ban. Gal- gócon is lehetett a 17. században ágyúöntésre is alkalmas műhely, mivel az az itteni vár ágyúi közt említenek 1626-ban több löveget, amelyet Galgócon készítettek.30

6. kép. Elől töltős löveg a 16. században

27 Kalmár: i.m. 167.

28 Csiffáry: i.m. 109-109.

29 Kalmár: i.m. 165.

30 Takáts: 131.

116