Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

A magyar középkori véderőnk első ágyúpéldányai valószínűleg itáliai eredetűek. Nagy (I.) Lajos király dalmát tüzérségének a fölállítását az 1375 körüli időre tehetjük. A magyar királyok közül Nagy Lajos utolsó felső-itáliai hadjárataiban 1378-1381 között a hadsereg már ágyúkkal is fel volt szerelve. Ezek a korai ágyúk kisméretű, kovácsoltvas csövűek lehettek, amelyeket még nem kerekekre szereltek, hanem gerendák közé ékeltek.

Az ágyúkészítés a 15. század második felében érte el azt a fejlődési fokot, amikor már bronzból vagy rézből, az oldalcsapokkal együtt öntött ágyúcsövet kerekes talpra szerelték, s annak lövedéke már nem faragott kő, hanem öntött vagy gömbölyűre kovácsolt vasgolyó.9

9 Kalmár: i.m. 158.

111