Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - Az istenkeresés értelme
lében szenvedélyes spiritisztává lett íróval folytatott vitát, erősen kételkedve az okkultista irányzat tanaiban.121 122 1914-ben pedig ezt írta levelében Kürthy Emil újságírónak, ifjúsági írónak: „... Spiritiszta nem vagyok, de lelki valónknak öröklétét rendületlenül hiszem. Nem hirdetném, ha nem hinném, s rég nem élnék, ha csak egy percem is volt volna olyan, amelyikben azt gondoltam volna, hogy test vagyok. Viszontlátás tehát van a másvilágon, de csak azoknak, akik itt szerették egymást. A gyűlölködők mindaddig reinkarnálódnak, míg csak ők is egymás szeretetébe nem jutnak bele. Mert az Isten országa harmónia: abban diszharmonikus rezgések nem lehetnek. Tehát én is, kedves Emilem, temiattad már nem fogok reinkarnálódni. Eger, 1914. A feltámadás estéjén. Gárdonyi Géza”.'11 Ebből a levélrészletből azt is láthatjuk, hogy Gárdonyi az Isten érzését harmóniának fogta fel, amelyben a skolasztikus merevséggel szemben az evolúció játszott fontos szerepet. Az ő evolucionizmusát azonban meg kell különböztetnünk Spencer agnoszticizmusától, mert ebben az ismeretelméleti agnoszticizmust a szubjektum intuíciója váltotta fel, amely képes az embert elvezetni ahhoz a felismeréshez, amit egy harmonikus lelkiállapotban az Isten érzésének, felismerésének és megismerésének tekinthetünk. Ez a teozófíkus gondolatmenet éppen a természet jelenségének tanulmányozása révén kiegészült a Spinozái materialista panteizmussal, amely az Istent mint a természeti törvények összességét fogta fel. Gárdonyi is a természetben fedezte fel azt a bölcs törvényszerűséget, amely megnyugtatóan tisztázta számára a jelenségek egymáshoz kapcsolódását. Úgy vélte, hogy a legparányibb rotifertől kezdve a legbonyolultabb szerveződésekig a természeti jelenségekben fedezhetjük fel a bölcs elrendezés harmóniáját. Nézeteinek helyességét Gárdonyi az újkori teozófia jeles képviselőinek elméleteiben kereste. Olvasta Annie Besant angol teozófiai írónő müvét, aki az újkori teozófia egyik fő hirdetőjének, Blavatskynak a hatására vált a vallási irányzat hívévé.123 1905-ben Budapesten is előadást 121 Gárdonyi Géza: Földre néző szem, im. 130-158. 122 Kt. 1953/143., Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya, 1950. 7767. szám. 123 Annie Besant: Esoterisches Christentum oder die kleinem Mysterien. Leipzig, 1903. 98
