Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - Az istenkeresés értelme

tartott a teozófiáról. A panteizmus irányába Gárdonyit a híres amerikai filozófus, Emerson segítette tájékozódni, de az ő révén ismerkedhetett meg Spinoza panteizmusával is. Emerson esszéit és „Lebensführung” című müvét alaposan tanulmányozta, és bizonyára felkeltette érdeklődését életéből az is, hogy az amerikai filozófus elhagyta papi állását, mert meghasonlott az egyházakba szervezett vallással. Gárdonyi szemlélete a teológiai, skolasztikus világkép felbomlása után a pesszimizmuson és a századforduló okkultista irányzatain túllépve formálódott ki. S ha még mindez nem szakította volna el őt a dogmáktól, szemléletét ilyen irányba terelték Sörén Kierkagaard nézetei is.'24

Különösen fontosnak tartjuk megemlíteni azt a rokonságot, amely Gárdonyi szemlélete és az újkori teozófia legjelentősebb irányzata, az antropozófia között van. Gárdonyi véglegesen kialakult nézeteire - úgy tűnik - ez az eszmeáramlat is nagy hatást gyakorolt. Könyvtára és a könyvekben található jelölései azt bizonyítják, hogy ismerte Rudolf Steiner tanítását, aki igazában az antropozófia megteremtője volt. Ez a jelentése szerint is „emberbölcselet” igyekezett megszabadítani a teo- zófíát korábbi miszticizmusától és a szemlélet súlypontját Istenről igazán az emberre helyezte át. Az antropozófia szerint az ember önálló szellemi valóság, amely egy sajátos fejlődés folyamatában ősrégi világokat átélt lény, de benne már az új, magasabb formák csírája is megtalálható. Az igazi „én” is megismerhető, mégpedig belső szemlélet útján, amelynek három fokozata van: imagináció, inspiráció és intuíció.124 125

124 Kierkegaard: Leben und Walten der Liebe. Leipzig, 1890. — Christliche Reden, 1901.

125 Rudolf Steiner: Welt- und Lebensanschaung im neunzehten Jahrhundert I-II. Berlin, 1900. - Das Christentum als mytische Tatsache und die Mysterien das Altertums. Leipzig, 1910. - Gárdonyi az idézett művek ismeretén túl feltehetően többet is tudott az antropozófiáról. Fennmaradt cédulái sok olyan töredék gondolatot őriztek meg, amelyek Rudolf Steiner fejlődés- és szabadságelméletével, ezek egyes részleteivel ro- koníthatók. E jegyzetek közül idézünk fel egy jellemző részletet. Rudolf Steiner a „magasabb világok megismeréséhez” vezető „beavatási út” hét fokát különítette el az imagináció, inspiráció és intuíció fokozatai szerint. Idézzük a három utolsó fokot: „... 5. A mikrokozmosz és makrokozmosz viszonyainak a megismerése. 6. Eggyéválás a makrokozmosszal. 7. Az előző tapasztalatok összességének átélése mint lelki alaphangulat. ” A legmagasabb fokhoz vezető „beavatási út”-ról a következőket írja: „... A tanítvány a megfelelő fejlődési fokon megismeri saját lényének a világhoz való viszonyát.

99