Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

A népszínműtől a drámáig. A színműíró Gárdonyiról

szosabb volt másik színpadkísérletének, a Divatgrófnak bukása. A botrányos bemutatóról a kortárs is sajnálkozva emlékezett meg: „Még Győrött káplánkodtam, valami Divatgróf, vagy ilyenféle színművét is előadta Somogyi Károly direktor. De a bukás teljes volt. Még Szávay főszerkesztő jó barát is csak annyit írt a lapjába: Tegnap Gárdonyi darabját adták elő a színházban. Nem szólunk róla... Az egész darab oly üres, szellemtelen és ízléstelen volt, hogy a szerző legjobb barátai sem mertek tapsolni. Az igazság ereje nem engedte ”.69

A színpadi siker elérésének vágyát Gárdonyi szomorú anyagi helyzete magyarázza. Hátat fordítva a nyomorúságos tanítói pályának, ezen a téren remélt segíteni magán, hogy a rosszul fizető taposómalom, a hírlapírás mellett anyagi helyzetén könnyítsen. Emellett persze irodalmi tervei is ösztönözték a „világot jelentő deszkák” meghódítására. A kísérletezés azonban megbosszulta magát: a rosszul megírt, él- cekre, groteszk ötletekre épített színmüveinek nem is lehetett más sorsuk, mint a bukás. Hiszen ezek messze elmaradtak az ebben a korban divatos színházi bemutatók alacsony színvonalától is. Igaz, fordította Shakespeare Julius Caesarját még sárvári tanítóskodása idején - tehát kitűnő világirodalmi példa is állhatott előtte -, de a siker elérésnek vágya, a siváran szegény hírlapírói élet később is olyan művek megírására késztették, mint az 1893. február 24-én Szegeden bemutatott A paradicsom című egyfelvonásos vígoperettje, amelyhez Barna Izsó, a szegedi színház akkori karmestere szerzetté a zenét. Az első emberpár bibliai életének fantasztikus megjelenítése botrányba fulladt. 1895-ben Bécsben vallásellenessége miatt betiltották a darabot. Az 1890-ben Szegeden írt és a Műbarátok Köre 200 frankos pályadíját elnyert egyfelvonásos „tündéries dalműve”, az Árgyrus királyfi még eddig sem jutott: a zeneszerző Szerémy Gusztáv hasztalanul kísérletezett, egyetlen színház sem vállalta a Gárdonyi által írt librettóra komponált „opera” bemutatását.70

69 Dr. Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Sopron, 1934. 5.

70 Fóthy János: Gárdonyi Géza mint librettista. Esti Hírlap, 1957. október 1. II. évf. 229. sz. - Lásd még: Nagy Sándor: Adalékok Gárdonyi Géza írói munkásságához. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei II. kötet. Eger, 1964. 697-701.

68