Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Isten rabjai regényforrása, a Margit-legenda
A kizárólag grafitceruzával írt lapszéli jegyzetek közül azonban legérdekesebbek azok, amelyek a legenda szűkszavú leírásaiból már a regény helyzeteinek kibontását ígérik. Margit tervezett házassága körüli vitákról az életrajz is beszámol. A királylány és Béla király ellentéte mellé Gárdonyi megjegyezte: „Heves jelenet is lehetett. A király haragosan parancsolt".59 Margit a zaklatásokra Gárdonyi szerint is a 12. század közepe táján élt vallon penitens (Oda) tettével fenyegetőzik, amit a premontreiek szigeti monostorából hallhatott: „... fogta a kést: - Ha még egyszer idejöttök, levágom az orromat”.60 Béla király diplomáciai és dinasztikus érdekből erőltette a cseh királlyal kötendő házasságot, de hogy Margit - a beginizmus vallásosságából eredő szüzesség-kultusznak megfelelően a krisztusi jegyességre hivatkozva - ezt megtagadta, a királyi család egy időre elhidegült a kolostortól. Gárdonyi lapszéli jegyzete szerint: „Ettől ijedtek meg az apácák. Ezért biztatták, hogy menjen más klastromba. S hogy a királyi család meghidegült iránta, ők is ”.6' A grafitceruzával végzett lapszéli bejegyzések kivétel nélkül bekerültek a regénybe Margit fokozódó penitenciatartó életének jellemzésére. Amikor áldozatos tetteinek híre országosan elterjedt, többen felkeresték a szigeti kolostort segítségért. Gárdonyi jegyzete a Nyelvemléktár szövege mellett: „Egy asszony elmegy és könyörög gaz uráért, ki fogoly”. A megjegyzés a középkori Magyarország viszonyait felvillantó helyzetté szélesedik a regényben.62 Margit hagiográfiája beszámol arról, hogy a világ gazságaiért és durvaságaiért magát egyre jobban sanyargató királylány másokkal is ostoroztatja testét. Egyik apácatársa, Benedikta a kifáradásig veri Margitot. Gárdonyi lapszéli jegyzete - „Nem bírom tovább - lihegte B. ” - a regény jellemző epizódjává vált.63 Az eredeti forráshoz való ragaszkodásra említsünk még egy jellemző példát. Margit „befeketézéséről” a legenda szűkszavúan ennyit mond: „pinkest harmad napyan ”. Az ünnepélyes fogadalomtétel idejét Gárdonyi napra kiszámította, s már a Nyelvemléktárban feljegyez59 Vö.: Gárdonyi Géza: Isten rabjai. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964. 242. 60 Uo. 254-257. 61 Uo. 236-237. 62 Uo. 269-270. 63 Uo. 257. 59
