Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Egri csillagok forrásai
A REGÉNYÍRÓ MŰHELYÉBEN Az Egri csillagok és forrásai Gárdonyi Géza Egerbe költözése után kezdett foglalkozni történelmi regény írásának gondolatával. 1897-ben Wolfnerék szerződtek vele egy folytatásos regényre Herczeg Ferenc lapjába, az Új Időkbe. Gárdonyi József részletesen beszámol arról, hogy milyen indítékok késztették az írót az egri várvédelem és e várvédelem egyik központi hősének, Bornemissza Gergely életének feldolgozására.33 Egy alkalommal az egri várban elmesélte fiának a vár ostromát, s a kisfiú képzeletében Bornemissza Gergely hőstettei keltették a legnagyobb csodálkozást: „ Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak életét meg kellene írnom regénynek. Micsoda kedves, vidám, bátor és eszes emberi... Ha valaki ezeket az alakokat úgy állítaná elénk, hogy látnánk szemeiket, hallanánk a szavukat, éreznénk a szívok dobogását... Az én nagy kérdésem az volt: — Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában?” Gárdonyi már ekkor megfogalmazta történelmi regényírói elveit: a régi kor népének élő ábrázolását, „igaz történelem” írását tartotta feladatának, elutasította az olyan ábrázolást, azt az írói módszert, amely csak dekoratív pompának, színfalnak használja a történelmet. A készülő regény azonban nehezen kerekedett ki. Érthető is, hiszen a Gergely deák életéről tervezett regény Gárdonyi harmadik regénye lett volna, a korábbi kísérletek - az Álmodozó szerelem és A lámpás — után. így a kezdő regényíró cselekményváz és alapos kutatómunka nélkül nem tudott mit kezdeni témájával. Abbahagyta írását és a vállalt kötelezettség teljesítésére a mohácsi csatavesztésről tervezett regényt. Végül a 16. század történelmét tanulmányozva megírta A kékszemű 33 Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. Bp. 1934. II. 15-19. 45
