Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Egri csillagok forrásai
Dávidkáné (később csak Dávidkáné) című müvét, amelyben Tegzős Ilona és Kis Andor romantikus színezett szerelmét Nagykőrös történetének hiteles adataira támaszkodva dolgozta fel.34 Mindeddig Gárdonyit úgy ismerték, mint apró novellák, rajzok íróját, a paraszti élet ábrázolóját. így a történelmi tárgyú regénnyel jelentkező Gárdonyit már eddig kialakult írói tulajdonságaiért dicsérték a kritikusok. Az Új Idők „a legjobb és legbecsületesebb romantikusok közé” emelte az írót, „ mert Gárdonyi a szerelemhez is tud, pedig ez ritka kvalitás olyan poétában, aki legelőször humorista, ethnológus és főtárgya: a nép”.35 A Budapesti Hírlap kiemelte Gárdonyi nagy jellemző készségét, jó megfigyeléseit, a kifejezés színességét36 37, a Magyar Hírlap elismerően szólt a népi élet ábrázolásáról, majd dicsérte a regény egészét: ,,A regény kompozíciója egységes, világos, a meseszövésben minden megvan, ami ahhoz kell, hogy folyvást ébren tartsa a kíváncsiságot. Az alakok pompásak: kivált a betyár, a Kis Andor apja, valóságos remek, Gárdonyinak ezt a regényét az újabb magyar irodalom legjobb alkotásai közé soroljuk, amint megérdemli. ”31 A Magyar Szemlében a kritikus rámutatott arra a rokonságra, mely Gárdonyi regényét Jókai történelmi tárgyú müveihez kapcsolta. Népiességét dicsérte azért, mert nyelvének magyarságát nem teszik értelmetlenné a mondvacsinált vagy fitogtatás végett kikeresett parasztos szólamok.38 A Hétben Osvát Ernő dicsérte Gárdonyi népi alakjait.39 A Politikai Hetiszemle kritikusa számon kérte a korrajz hitelességét: „Mert azt nem mutatja meg, hogy milyen eszmék uralkodtak akkor, milyen eszmék vezették a kor embereit? ”40 Ez a kritika már jelzi azt az újat, ami majd az Egri csillagokban valósul meg teljesen: annak bemutatása, hogy a történelem nemcsak a nagy urak történelme, hanem a néptömegek cselekvő élete is. A Politikai Hetiszemle éppen ezért támadta Gár34 Futó Jenő: Gárdonyi Géza két török-magyar tárgyú művének forrása. Irodalomtörténet, 1928. 143-145. 35 Új Idők, 1899. 14. szám. 36 Budapesti Hírlap, 1899. 91. szám. 37 Magyar Hírlap, 1899. március 25. 38 Magyar Szemle, 1899. 30. szám. 39 O. E. (Osvát Ernő): A kékszemű Dávidkáné. A Hét, 1899. 31. szám. 40 Doktor Apácai: Gárdonyi Géza: A kékszemű Dávidkáné. Politikai Hetiszemle, 1899. 22. szám. 46
