Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Kísérlet a kisprózával. Vázlat Gárdonyi novelláiról - Tézis-novellák a naturalizmus vonzásában

mernek lázadni, cselekedni. Az Amerikát is megjárt Liszkai Bódi in­dulatosabb, keményebb jellem, mint Az én falum alakjai {Bódi meg a húga, 1905). A Gyurkó-Furkó (1906) fiatal legénye bátran megszökte­ti szerelmét a lakodalomból, nem engedi, hogy a gazdag legény elve­gye boldogságát. A szenvedélyek itt már hamar lobbantják az indula­tokat, sérelmekért és igazságért hamar lendül a bot vagy a kés (A mut­ter, 1906, A dugóhúzó, 1907, Borzasztó emberek, 1908). A hortobágyi orgona (1907) öreg parasztja sokkal indulatosabb, mint a csendesen mélázó Kevi Pálok és Borza bácsik voltak, sérelméért fizet is. A lázadó paraszti hősök indulata azonban soha nem csap át az úri vi­lágot perzselő, felgyújtó szenvedélybe. Túri Dani egy másik világgal szemben és ellenében követel földet és boldogságot. Gárdonyi parasztja­it is nagyon mély szakadék választja el az úri világtól, s aki megkísérel hidat építeni ezen a szakadékon át, annak sorsa a pusztulás lesz {Nem volt párja, 1912). A novella parasztlegényét könnyű pehelyként ragadja fel az úri vagyoni viszályok forgószele, de öngyilkossággal kell fizetnie, amiért elhagyta szerelmét, apját, anyját és kétkezi sorstársait. Móricz parasztjai is ebből a faluból nőttek ki, de ők már magukkal hozták a szociális láza­dásjogos indulatát is. Gárdonyi faluját nem rombolta szét a társadalmi ta­gozódás, az író inkább féltékenyen őrködik egységén, belső szépségein. A korszak egyik legjobb és legjellemzőbb írása az 1906-ban kelet­kezett Erdei történet. A novella témája társadalmi-szociális indíttatású és egy mély pszichológiai motivációval, gazdag és színes képi-nyelvi esztétikummal megformált gyermektragédia bomlik ki belőle. A falu negyvennyolcas, a gróf hatvanhetes, az erdész a gróf kortese. Az er­dész nem adott a „nyakasoknak” cédulát, amivel a téli hidegben a gróf erdejéből fát hozhattak volna. Ezért indul lopva Buray Éva és Tombor Imre, hogy karácsony estén fűtött szoba melengesse a fázó testeket és a szerető szíveket. Az erdőben éri őket a vihar: suhogás támad a fák között, hulló zúzmara takarja be a gyerekeket, akik egymáshoz simul­va paraszti vágyak évszázados kielégítetlenségével tervezik a jövőt. Gazdagságot az újságárusítással, szép ruhát a zsibárustól és ragyogó fényben úszó esküvői oltárt, aranyos koronát és vékony hangú hege­dűt. Mikor felvirrad a reggel, a két megfagyott gyermekre a lengedező szellő selyemként fénylő zúzmarát takar. 39

Next

/
Thumbnails
Contents