Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Kísérlet a kisprózával. Vázlat Gárdonyi novelláiról - Tézis-novellák a naturalizmus vonzásában
mernek lázadni, cselekedni. Az Amerikát is megjárt Liszkai Bódi indulatosabb, keményebb jellem, mint Az én falum alakjai {Bódi meg a húga, 1905). A Gyurkó-Furkó (1906) fiatal legénye bátran megszökteti szerelmét a lakodalomból, nem engedi, hogy a gazdag legény elvegye boldogságát. A szenvedélyek itt már hamar lobbantják az indulatokat, sérelmekért és igazságért hamar lendül a bot vagy a kés (A mutter, 1906, A dugóhúzó, 1907, Borzasztó emberek, 1908). A hortobágyi orgona (1907) öreg parasztja sokkal indulatosabb, mint a csendesen mélázó Kevi Pálok és Borza bácsik voltak, sérelméért fizet is. A lázadó paraszti hősök indulata azonban soha nem csap át az úri világot perzselő, felgyújtó szenvedélybe. Túri Dani egy másik világgal szemben és ellenében követel földet és boldogságot. Gárdonyi parasztjait is nagyon mély szakadék választja el az úri világtól, s aki megkísérel hidat építeni ezen a szakadékon át, annak sorsa a pusztulás lesz {Nem volt párja, 1912). A novella parasztlegényét könnyű pehelyként ragadja fel az úri vagyoni viszályok forgószele, de öngyilkossággal kell fizetnie, amiért elhagyta szerelmét, apját, anyját és kétkezi sorstársait. Móricz parasztjai is ebből a faluból nőttek ki, de ők már magukkal hozták a szociális lázadásjogos indulatát is. Gárdonyi faluját nem rombolta szét a társadalmi tagozódás, az író inkább féltékenyen őrködik egységén, belső szépségein. A korszak egyik legjobb és legjellemzőbb írása az 1906-ban keletkezett Erdei történet. A novella témája társadalmi-szociális indíttatású és egy mély pszichológiai motivációval, gazdag és színes képi-nyelvi esztétikummal megformált gyermektragédia bomlik ki belőle. A falu negyvennyolcas, a gróf hatvanhetes, az erdész a gróf kortese. Az erdész nem adott a „nyakasoknak” cédulát, amivel a téli hidegben a gróf erdejéből fát hozhattak volna. Ezért indul lopva Buray Éva és Tombor Imre, hogy karácsony estén fűtött szoba melengesse a fázó testeket és a szerető szíveket. Az erdőben éri őket a vihar: suhogás támad a fák között, hulló zúzmara takarja be a gyerekeket, akik egymáshoz simulva paraszti vágyak évszázados kielégítetlenségével tervezik a jövőt. Gazdagságot az újságárusítással, szép ruhát a zsibárustól és ragyogó fényben úszó esküvői oltárt, aranyos koronát és vékony hangú hegedűt. Mikor felvirrad a reggel, a két megfagyott gyermekre a lengedező szellő selyemként fénylő zúzmarát takar. 39