Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Kísérlet a kisprózával. Vázlat Gárdonyi novelláiról - A realizmus jegyében: líraiság és lélektaniság

mákat.25 Gárdonyi is ezt az utat járta, hiszen miután felismerte, hogy önálló hangját a népi élet ábrázolásával alakíthatja ki, éppen a kilencvenes évek elején Budapestre kerülve a Magyar Hírlapnál Bródy Sándor mellett és a Bajza utcai Jókai házban - gyakori vendég volt itt ezekben az években - ismerkedett az európai áramlatokkal.

Feszty Árpádnétól tudjuk, hogy pesti éveiben milyen lelkesen olvasta az „oroszokat”.26 Ami eljuthatott hozzá, éppen elegendő ösztönző volt: Turgenyev lírai képei adhattak igazi biztatást. De ekkor hallott egyre többet Zoláról, Flaubertről, Maupassant-ról, elemző törekvéseiket és komponáló eljárásaikat igyekezett összeolvasztani önálló kezdeményezéseivel.

Sajátos jelenség, hogy a jó három évig Szegeden tartózkodó Gárdonyi (1888—1891) nem a szegedi parasztnovella felől érkezett el önálló hangjához. Nem írt tanyai riportokat, még olyan értelemben vett törvényszéki tudósításokat sem, mint a szegedi parasztnovella írói (Palotás Fausztin, Deréki Antal, Békefi Antal), bár egy időben gyakran megfordult a bíróságon, inkább csak szemlélője maradt a tanyasi parasztok életének.27 A szegedi parasztnovella virágkora egyébként is leáldozóban volt a nyolcvanas évek végén, s Gárdonyi legfeljebb Mikszáth szegedi nyomdokain kerülhetett kapcsolatba a város és a vidék sajtó- és irodalmi hagyományaival. A témát feldolgozó Nacsády József sem tért ki arra hosszú tanulmányában, hogy Gárdonyi kapott-e ösztönzést a szegedi parasztnovellától?28 Úgy látjuk, hogy az ösztönzést inkább gyermekkora, származása, tanítói tapasztalatai adták, s feltehetően ezek segítségével eszmélt rá az önálló paraszti világ létezésére. Parasztábrázolása ezért lett más, mint

25 Lázár Béla: A kilencvenes évek novellája. In.: A tegnap, a ma és a holnap. Kritikai tanulmányok, második sorozat. Grill, Bp. 1900. 161. - Lázár Béla: Újabb elbeszélő irodalmunk. Magyar Kritika, 1897-1898. I. évf. Szerk.: Benedek Elek. - Ferenczy József: Újabb népies elbeszélőink. In.: Irodalmi dolgozatok. Bp. 1899. 140. - Szana Tamás: Újabb elbeszélők. 1899. stb.

26 Feszty Árpádné: A tegnap. Bp. 1924. 23.

27 Molnár Jenő: Hol ismerte meg Gárdonyi a magyar parasztot? Budapesti Hírlap, 1928. április 1.

28 Nacsády József: A szegedi parasztnovella keletkezése. Acta Universitatis Szege- diensis. 1958. 71-110.

34