Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - A vég-ellentézis nagysága. A bor

Gárdonyi nem volt megelégedve A bor indításával! A drámáról készített titkosírásos jegyzetei között írta: „ Visszahatás, az első felvonás első jelenetével már ébredjen az érdeklődés - ne nyújtsd el, mint A borban És valóban, a darab kissé „lustán” indul, hiszen Baracs is késleltetve jelenik meg, a viszonyokból és a körülményekből eredő feszültség is retardálva robbantja a látványos, tettekre épülő szituációt. Holott a cselekményt energikusan kell indítani és vezetni: „Rövidség, gyorsaság!” - írta Gárdonyi. A karaktert azonnal „próbára kell tenni”, alternatív helyzetbe kell hozni, hogy választásában, döntésében és akciójában megmutatkozzék: „Átlátható legyen a megjelenésétől kezdve”. „ Valahányszor új személy lép a színpadra, a közönség azt kérdi: ki ez? mit akar? Hamar meg kell tudnia „A hős kérdése pedig: tegyem? ne tegyem?”

(E követelmények azt mutatják, hogy a drámai mü főalakjának karaktere — Gárdonyi szerint - már az induláskor „készen van”, érzelmileg állandósult személyiségjegyekkel éli meg szituációról szituációra élethelyzetét, szemben az epikai művel, amelynek szereplője a késleltetésekkel, eltolódásokkal, a jellemet építő repetíciós, ismételt motívumokkal inkább fejlődő, változó karakter.)

A bor indításának lassúsága, szélessége - ahogyan méltatói látták -, nem drámai jellege fakadhat a naturalisztikus millió- és jellemrajz analitikus igényéből is, ahogyan a színmű korábbi elemzésében azt bemutattuk. Éppen ezzel nyer bizonyságot az a megfigyelésünk, hogy a Gárdonyi „érzés-esztétikájából” fakadó stilizáló pszichologizmuson minduntalan átüt az író eredendő vonzódása az életvalósághoz, amit az első felvonás drámaszituációjának motiváltsága, élettényekből építkező viszonyai is mutatnak.

Baracs Imre öccse, Matyi most tér haza fogságából - verekedés miatt vették őrizetbe -, amit a Baracs-portán összegyűlt vendégek a Pákozdi Mihály által ajándékozott borral ünnepelnek. Imre többször visszautasítja az italt fogadalmához hűen, de miután a vendégek iránti tiszteletből — bár szorongva és aggodalmasan (jellegzetes érzés-ellen- tézis!) - Juli és anyja is biztatja, elköveti a végzetes hibát. Inni kezd, majd részegen tör-zúz, verekedésével elűzi családját, s csak kijózanodva, keserűen döbben rá tettének súlyára.

134