Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Világkép és stílus. Gárdonyi gyakorlati esztétikája

ha - a mai értékelések szerint152 — inkább összegző, rendszerező volt is, mintsem eredeti gondolkodó, a pozitivizmus és a kantiánus eszmék által egyaránt befolyásolt ízlés-esztétikája eléggé ismertté vált a század- fordulón. Amikor arról olvasunk munkájában, hogy a szép, mint a valóság általános jelensége megtalálható a természetben, a társadalomban, az emberek cselekedeteiben, érzelmeiben stb., tehát objektíve létezik, s hogy valaminek a szép voltáról az ízlés ítél, Gárdonyinak arra a nézetére gondolunk, mely szerint minden szép lehet (a rút is!), amire szeretettel nézünk, ami - erkölcsi ízlésünk szerint - ha csak egy pillanatra is szeretetre méltó.

Az erkölcs és esztétikum egységét megteremtő szubjektív ítélőerőről van itt szó, amit Gárdonyi számára Greguss Ágost érzés- illetve ízléstana is megerősíthetett.153 Greguss írta idézett Rendszeres széptanában: „ítélő erőnket, mely a lelkünkre ható különféle jelenségeket megbírálja, e jelenségek különféle mivolta szerint külön-külön névvel jelöljük, habár az mindenkor azon egy ítélő erő. Értelemnek nevezzük, midőn az igazat... ismeri föl, lelkiismeretnek mondjuk, midőn az erkölcsi jót méltányolja s az erkölcsi rosszat kárhoztatja, végül, amikor a szépről ítél...: ízlés”.154 Az ízlés nemcsak befogadó, de lehet „kiható” is, az alkotói tevékenységben is szerepet játszik. Igaz, jó és szép - az alkotói ítélőerő azonos értékű összetevői, azonos a műalkotás világképével.

Ez az esztétikummá átminősülő morális értékkor az alapja annak a Gárdonyi által többször nyomatékosan kiemelt „grandiózus vonásnak” (Ewigkeitszug), amely a műalkotás zárószituációjában örökérvényű, mélyen emberi tartam, a „fundamentális ellentézisben” potenciálisan jelenlévő, majd az ellentézisek által gerjesztett előrehaladó „hullám- mozgásban” kizárólagosan eszményített lelkiség. így talál egymásra világkép és stílus, melyeknek egysége a Gárdonyi-életmű legfőbb ér152 Nagy Endre: A magyar esztétika történetéből 1849-1919. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 323-329.

153 Greguss Ágost esztétikai munkája ugyancsak megtalálható az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban Gárdonyi fennmaradt könyvtárában: Rendszeres széptan, Bp. 1888.

154 Rendszeres széptan. Greguss Ágost egyetemi tanár hátrahagyott jegyzeteiből ösz- szeállította és sajtó alá rendezte tanítványa, Liszkai Béla. Bp. 1888. 107. Idézi Nagy Endre, im. 202.

128