Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Világkép és stílus. Gárdonyi gyakorlati esztétikája

tán-jegy előfordulását és funkcióját „kassákizmusnak” nevezi. Könyvtárában nem találtuk ugyan sem a költő köteteit, sem A Tett és a Ma példányait, de a jelek szerint ismerhette a tízes években az aktivizmus avantgárd programját kidolgozó Kassák Lajos nézeteit. Az aktivistaexpresszionista Kassák szerint hamisan észlelték addig a világot, fel kellett tehát ismemi a dolgok, a jelenségek (természet, ember, társadalom stb.) rejtett, addig észre sem vett „szegmentumait” (momentán-je- gyeit), amelyekkel újrarendezhetőkké váltak az életjelenségek.

A rombolás és építés avantgárd programja ez, amelyből az új szintézist kereső konstruktív szándék sarjadt. Több mint elgondolkodtató, hogy irodalmunk konzervatív irányától (Benickyné, Herczeg, Szoma- házy stb.) elforduló Gárdonyi elfelejthető írónak látta Prohászka Ottokárt is, s bár idegenkedett a nyugatos költőktől, megcsodálta Szabó Dezső stílusát és figyelemre méltónak tartotta a nagyon is modem Kassák Lajost. Úgy tűnik, újra és újra át kell gondolni a kései Gárdonyi remetelegendájának mítoszát. Ezek ismeretében válik kétségessé Thurzó Gábor véleménye, mely szerint Gárdonyi elmaradt volna, kiesett volna korából.

Ez a „modernség” felé történő kitekintés természetesen nem jelenti azt, hogy Gárdonyit az avantgárd értelmében vett modem írónak tekintenénk. Csupán az újra figyelő együtemüséget hangsúlyozzuk. Igaz, stílus és írói nyelvezet tekintetében igazi újító író volt. Ezt bizonyítja az első személyű narráció lehetőségeinek felismerése az analitikus, lélekelemző próza megteremtésében, a nyelvi változatok aprólékos tanulmányozása, új szóalakzatok alkotása, felhasználásuk a karakter-teremtésben és a miliő-rajzban. Különösen leleményes a „képek erejével’’ történő kifejezésben, a közvetlen grammatikai alakzatok (fogalmi jelentések) képszerű dúsításában, érzelmi tartalmak mélyítésében: „ Karakterizálás: egy jegynek a kiemelése és néhányszor való repetálás. S nem felejtendő, hogy kép által válik feledhetetlenné minden karakter”. A képek erejével történő kifejezésre példák: „Köszön: szellőzteti a kalapját”, „Elpirult helyett írd egy helyen: pipaccsá változott”, „Fakó ige: Még ma meghalsz... vagy: Még ma meglátod az Istent”, „Az izgalom képekben beszél. A szerelem meg a harag szótára csupa metonimia. »Elvinnélek, mint a nap a harmatot!« stb. Mennyi kép és képszó ebben az egy mondatban!”

120