Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)
svédek már ekkor ostromot akartak, de a tábornoki kar ezt visszautasította, mivel hogy még erősek a törökök, akik „csupasz szablyával” 9-10-én kitörtek Hohenlohe táborára. A napló részletesen ismerteti a jelentősebb eseményeket, ugyanakkor nem rekonstruálható belőle pontosabban a támadások helye és a hadi tanácskozások ideje és döntései. A beszámolóban egy közeli általános roham lehetőségéről is írtak, hozzátéve, hogy nagy felmentősereg közelít. E két utóbbi röplap feliratában fel is hívták a figyelmet, miszerint egy hadmérnök naplóját teszik közzé. Meglepőnek tűnik, hogy a vár ostromának befejezése előtt már nyomtatásba kerülhetett egy ostromnapló, de ezt indokolhatja az ostrom befejezésének közelsége, melyre egyrészt reményt ad az erős lövetés után elrendelhető általános roham időszerűsége, másrészt szükségessé tesz a közelgő török felmentősereg híre. Ferdinand Stoyberer bajor követ jelentései alapján egyértelműen bizonyítható, hogy ő már május 30-án hozzájuthatott Linzben az ostromlott Kanizsa alól érkező D’Avancourt hadmérnök naplójához.47 A napló hozzáférhetősége, nyilvánosságra kerülése magyarázhatja a nyomtatott információk minőségében megjelenő javulást már az ostrom befejezése előtt. Stoyberer követ azonban nemcsak a naplóra, hanem egy Kanizsa ostromgyűrűjét bemutató ábrára is utalt, melyet csatolt is mellékletként. Az ábra a szóhasználatban kimutatható, kisebb eltérések ellenére pontos másolata a Kriegsarchivban megtalálható Kanizsa ostromát szemléltető hadmérnöki rajznak.48 Mivel az ostromrajz csak mintegy egy hónappal az ostrom megkezdése után került nyilvánosságra, ezzel is magyarázható, hogy viszonylag későn, május végén jelentek csak meg pontosabb ábrázolások az ostromló táborok elhelyezkedéséről, mivel addig a kiadók nem rendelkeztek hiteles képi információval. Amíg a hadmérnöki rajzon jellegzetesen két-két fő támadási irányt jelöltek, addig a metszeteken a korábbi ostromrajzokhoz hasonlóan négy irányú támadást mutattak. A hagyományos Kanizsa ábrázolások erőteljes hatását érhetjük tetten abban is, hogy a hadmérnöki rajznak a belső négyszögű alaprajzot mutató ábrázolása nem került át a metszetekre, bár jelölték a vár belső tagoltságát. A vár ostromának feladásáról tudósítva jelent meg Nümbergben a magyar- országi eseményekkel többször foglalkozó Johann Hoffmann műhelyében az a röplap49, mely röviden összefoglalta a történteket. Bevezetésképp kitért a vár 1600. évi elfoglalására és az 1601-én sikertelen visszafoglalási kísérletre. Az 1664-én ostrommal kapcsolatban nem elsősorban az eseményeket foglalta össze, hanem a várostrom feladásának okait elemezte. Kiemelte, hogy a vár 47 Staatsarchiv München. Stoyberer bericht. Kasten Schwartz 110. 1664. Május 30. 48 Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv Alte Feldakten Türkenkriege 1664. 1664 5 55e. 49 MNM TKCS 494. T Harms 11/372. 97
