Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)
belsejét nem sikerült a fa épületek, zsindelyek ellenére sem felgyújtani, mivel a törökök védekeztek a tűzzel szemben. Az ágyúk ereje nem volt elég, és a védők is sokszor kitörtek, súlyos veszteségeket okozva, jelentős tisztek estek el, Strozzit is halálos sebesülés érte. A röplap képanyaga nem közölt részletes információkat, bár egy fontos eseményt rögzített, mikor a török védők május közepén kitörtek és nagy pusztítást vittek végbe Hohenlohe táborában. Zrínyi Miklós szerepét a röplap nem hangsúlyozta, csak a metszeten tűntették fel táborának elhelyezkedését. Képileg is részletes és pontos információkat majd csak egy későbbi, az ostromot sokrétűen bemutató összefoglalásban tettek közzé. A Kanizsa és vele együtt Zrínyi-Újvár ostromát és feladását összefoglalóan, a két vár földrajzi helyzetét és történetét is bemutató nyolcvan oldalas kiadványban megjelentetett napló illusztrációjaként már a hadmérnöki rajz alapján mutatták be az ostromot. A hadmérnöki rajz és a hadinapló diplomáciai hírcsatornákba való bekerülése azonban nem a bajor követ jó kapcsolatrendszerét bizonyítja.50 A császári Udvar ugyanis tudatosan fogalmaztatta meg a jelentéseket, például Kanizsa feladásával kapcsolatban, fejedelmi udvarok számára. A hírek tudatos szétára- moltatása azonban nemcsak a kudarc magyarázatául szolgált, hiszen már egy május 20-i levelében Ferdinánd Maria bajor fejedelem megköszönte Lipót császárnak a kanizsai ostromról küldött információkat.51 A magyarországi török elleni háború hírei azonban nemcsak szűk diplomáciai csatornákon futottak végig, hanem a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váltak. A közzétett hírek térben és időben nagy utat jártak be. Az ostromlott várak körül kémkedő parasztok beszámolóitól hadmérnöki jelentésekig, a regensburgi birodalmi gyűléstől a konstantinápolyi követ jelentésétig széles körből, többféle információs hálózatból kerültek nyilvánosságra a hírek. Az 1663-64-es magyarországi török elleni háborúról megjelent nagyszámú kiadványban azonban nem a császári udvar propagandáját kell látnunk. Sokkal inkább egy jól működő gépezetet, mely hozzájuthatott hadi eseményekre vonatkozó hírekhez, hivatalos jelentésekhez. A császári Udvar nem működtette, hanem időnként tudatosan használta e jól és gyorsan működő rendszert. A korabeli újságok nemcsak szűrt és ellenőrzött információt hoztak nyilvánosságra, hiszen az Udvar a bevezetőben említett kézzel írott röplap társainak betiltásával többször is megpróbálkozott, és vallott kudarcot. S a kanizsai hírek sem 1660-ban, sem pedig 1664-ben nem szolgálták igazán az Ud50 Jeucourt Bécsbe rendelt francia megbízott is említett május 21-i bécsi jelentésében egy pontosabban meg nem nevezett térképet a kanizsai ostrommal kapcsolatban a pontosabb tájékoztatás érdekében. Jeucourt 1989. 116. 51 OStA Haus- Hof und Staatsarchiv Reichshofkanzlei. Kriegsakten in genere. F 191. 1664. Mai-Jul. F. 19. 98
