Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)

utaltak, hogy bár megkezdték az erősség lövetését, nincs elég és megfelelő gránát, valamint, hogy a törökök védekeznek az égetés ellen.

Már nem utal a vár történeti múltjára az a röplap45, amelyen április 24-től május 20-ig foglalták össze az eseményeket. A metszeten a Kanizsát körülvevő táborok részletezése mellett külön magyarázó szöveggel a közeli Zrínyi- Újvár alaprajzát is közzé tették. A jónevű Hanas műhely kiadványán viszonylag jól kivehető az ostrom két fő iránya a várat körülvevő táborok elhelyezkedéséről. A táborok sorrendje: Hohenlohe, mellette Batthyány és Esterházy, azt követően Strozzi, a Zala folyón túl Zrínyi Miklós, illetve a mocsaras részeken túl a horvát seregek tábora látható. A táborok egymáshoz való viszonya ugyan kisebb aránytalanságoktól eltekintve elfogadható, de ismét feltűnik a jellegzetes hiba: az ostromló seregek a vár alaprajzához képest 90 fokkal elforgatva szerepelnek.

A röplap szöveges része is részletes ismertetést közölt a vár ostromáról a nehézségeket és a veszteségeket is hangsúlyozva. Kitértek a mocsár lecsapo- lásának technikáira, hogy miként sikerült mintegy 25 lépésnyire megközelíteni a várat az ágyúkkal, valamint az ostrom során elesett jelentősebb tisztek halálára. Megírták a svéd Hóm hadnagynak, vagy a lüneburgi Ruchhaupt ezredesnek, valamint a tried választó rokonának (másutt fogadott fiának) halálos sebesülését. Strozzi karsérülését is külön megemlítették megjegyezve, hogy sokszor ellentmondott a megállapodásoknak. A legaktuálisabb hírek között pedig arról is beszámoltak, hogy Kanizsát ugyan erősen lövetik, de az ostrom- lottak hősiesen védekeznek, sőt kitöréseikkel súlyos veszteségeket okoztak, mint legutóbb május 20-án, mikor Hohenlohe táborát dúlták fel, a nagy nehézségekkel felépített sáncait is tönkretéve. Az ostromművek építése azonban tovább folyt, sőt Koppány térségében egy kisebb összecsapásnál egy bég fejét vehették, s Kis Farkas akciója is sikerrel járt.

Az előző kiadvánnyal párhuzamosan jelenhetett meg egy ismeretlen kiadónál az a röplap46, amely április 28-tól május 21-ig napról napra, hadinaplósze- rüen mutatta be az ostromot. Az események ismertetésekor előzményként az eszéki híd és Pécs városának felégetésére is utaltak. A mintegy 27 000 fős ostromlósereg elhelyezkedését azonban csak nagy vonalakban mutatták be a metszeten, Zrínyi és Hohenlohe személyét hangsúlyozva kis medállképpel. A napló rögzítette a fontosabb támadások órára meghatározott idejét, az ágyúzás erejét és pontos irányát, az ágyúállások kialakításának módját és fázisait. Eszerint a vár erős lövetése május elsején indult, amikor 5 ütegállásból kezdtek mozsarakból lőni. Május 7-8-án hozzáfogtak a közelítő árok építéséhez, a

45 MNM TKCS 493 T Cennerné 1961. 234. Uő. 1972. 81. Uő. 1997. 166. D 156.

46 MNM TKCS 493 T Cennerné 1961.235. Uő. 1964. 203. Uő.: 1972 81. Uő.: 1997. 168. D 160.

96