Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)

foglalóan mutatják be, ennek ellenére több röplapot is az ostrommal egy időben adtak ki.

Az információk mennyiségét és minőségét tekintve a legkevésbé adatgazdag egy antwerpeni holland és francia nyelvű röplap.41 A metszeten a vár ötszög alaprajzából kiindulva mutatták be a várat, a várost illetve az elővárost, valamint a várat körülvevő mocsarat. A vár körül teljesen kiépített ostromzár látható, circumvallációval körbevéve, holott a május 7-i hadi tanácskozáson csak Zrínyi és Strozzi táborának körbeásásáról döntöttek, Hohenlohe kedvezőbb fekvésű táborát nem vették körbe.42 Az ostrom kezdeti szakaszában amúgy is a contravallációnak volt nagyobb jelentősége, melyre az ábrán nem is utaltak. A sematikusnak tűnő ábrázolás a táborok elhelyezkedésére és véd- műveire vonatkozóan reális tájékoztatást ad, csak a valóságoshoz képest 90 fokkal elforgatva. A metszetet mindössze az ostromló táborok és az ágyúállások elhelyezkedését leíró rövid betűmagyarázattal egészítették ki. A legfontosabb tábornok: Zrínyi Miklós, Hohenlohe, Strozzi, valamint a svéd és bajor csapattestek mellett az ábrázoláson a szokásosnál jóval hangsúlyosabban szerepelt a magyar résztvevők elhelyezkedése. Nemcsak Zrínyi Miklós sátrának, táborának, illetve ágyúállásainak a helyét részletezték, hanem több jelzéssel és ábrával utaltak Esterházy Pál sátrának, valamint három különböző ütegállásának a helyére olyan részletességgel, melyet még magának Esterházy Pálnak a tollrajzán sem találhatunk.43 Sőt, a metszeten Draskowitz (Draskovich Miklós) táborát is feltüntették, s az előtérben, kiemelt helyen Batthyány (Kristóf) sátra látható. A német nyelvű és nívósabb metszetekkel megjelentetett röplapok mind képileg, mind pedig a szövegben részletesebb összefoglalásokat tettek közzé az ostromról, ám kevésbé jelenthették meg a magyar főurak részvételét a harcokban.

A képet tekintve egyértelműen kimutatható, hogy mintaként az 1601-es ostromról megjelent kiadványok metszetelőképei szolgáltak. Az egyik legkorábban megjeletett röplap részletesen utalt a vár elvesztésére és korábbi ostromaira is.44 Az áprilisi és május eleji híreket közzétevő röplap metszetére a korábbi előképekre új információként a táborok elhelyezkedése, valamint Zrínyi Miklós, Hohenlohe, illetve Strozzi gróf medálképe került rá. A vár körül kialakított ostromgyűrű kiterjedését is részletesen ismertető szövegben arra is

41 MTKCS 5873 T. Cennemé 1961. 235. (43. sz.) Uő.: Centiemé 1997. 171. D 169.

42 Perjés Géza 1965. 360. Esterházy Pál is írt a circumvallatio építéséről, de nem adta meg a pontos helyzetét. Esterházy 1989. 155.

43 OL T. 2. XXXII. téka, 1045. Kiadva: Esterházy Pál 1989. 151. Figyelembevéve a metszet torzításait a metszeten Esterházy táborának és ütegeinek iránya egyezik az általa rajzolt ábra adataival.

44 MTKCS 491/A-B T. OSZK App. M. 378. Cennemé 1961. 235. Uő. 1964. 206. Uő.: 1997. 167. D 158.

95