Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején
kipuhatolása volt. Jellemzőié a kölcsönös bizalmatlanság, a követeket kémeknek tekintették. Bár egymást szokás szerint megajándékozták, szép díszes ruhába öltöztették (kaftán-ékszercsere), a bizalmatlanság megmaradt. A hódoltsági terület hírközlése Buda várának 1541. Augusztus 29-dikén történt csellel való elfoglalása után egy hónapra a hódító Szulejmán szultán Budán fogadta I. Ferdinánd követét, aki a király nevében békét kért és annak fejében átadta Székesfehérvár, Visegrád és Tata várait. A szultán Budát tartományi székhellyé tette (vilajet), élére kormányzóvá a hasonló nevű Szulejmán pasát nevezte ki beglerbégi rangban. Buda az oszmán birodalom kiemelt gazdag tartománya lett. A vilajetet hat szandzsákra osztották (Szolnok, Hatvan, Buda, Gyarmat, Szeged és Eger. Az egri szandzsák pasájának jövedelme 650 000 akcse volt. = 1300 arany forint) A szandzsákokat nahijékre (járásokra) bontották, melyhez a falvak tartoztak adóztatás végett. Az egyes falvak lakóit családonként és személyenként (a nőket figyelmen kívül hagyva) írták össze. Az összeírást a budai szandzsákban 1546-ban Halil bég végeztette. 1559-ben új bég került a budai szandzsák élére, aki nagyobb bevétel reményében újabb adóösszeírást készíttetett. Az egyes falvak, városok új adójegyzéket kaptak, azon megjelölték ki a hűbérúr: a szultán (hász birtok), beglerbég (tímár birtok). Megállapították a falvak pénzben (akcse) és termékben fizetendő adóját. Kirótták az egyes személyekre eső házadót, ami alól a papság, bírók mentesültek. Az egyes helységek lakosainak összeírásából kitűnt, kinek van valami foglalkozása, mestersége: deák, pap, postás küldönc, kovács stb. A budai szandzsákban levő hat járás 586 faluja közül 38 faluban 55 postás nevét említi az összeírás, akik lakóhelyükön vagy más közeli helységben hivatásszerűen foglalkoztak postálkodással. Érdekes, hogy egyes helyeken többen is tevékenykedtek: például Csépen öten, Vereben, Tabajdon és Nagykőrösön két-két fő. A küldöncök állomáshelyenkénti csoportosítása járási székhelyről kiinduló postavonalakra enged következtetni. A küldönc postások elhelyezkedése tehát tervszerűen, váltóhelyeknek megfelelően történt. Ebből mutatható ki, hogy a pesti járásban Veresegyház, Gödöllő, Bag, Hévízgyörk, a körösi járásban Rákoscsaba, Vecsés, Mende, Ocsa, Szalkszentmárton, Szenttamás, Nagykőrös községekben működtek postások.8 A hódoltsági terület postahálózata eltért a 13. század óta működő ún. „tatár-posta” szervezettől, mely a nagy kánok uralma idején működött, amiről 8 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzság 1559 évi összeírása. Pest megyei Levéltár 1977. 68
