Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

A klasszikus követi jog betartásában őseink sem voltak példamutatók, mert 1521-ben Behram török csauszt, aki a szultán nevében II. Lajos királyt évi adó fizetésére szólította fel az udvariak megölték és a tatai tóba dobták. Verancsics Antal szerint a csausz orrát, füleit megcsonkítottták és küldőjéhez visszaeresztették.2 Ennek is megvolt a megtorlása, mert amikor I. Ferdinándnak Wexelberger Zsigmond nevű diplomatája Hoberdansky János társaságában 1529-ben a török székvárosban járt, csak öt hét után járulhatott a szultán elé, addig a csauszok őrizete alatt fogságban volt. Fogadásának során a szultán szemrehányást tett neki amiért a követét a magyarok megölték. Ezért újabb 7 hónapig még az ablakrács közelébe sem mehettek.3

I. Ferdinánd király követét Kuripesics Benedeket neves tolmácsok kísérték, Jurisics Miklós a későbbi kőszegi várkapitány és Lamberg József. Útjukról Kuripesics számolt be, aki két régebbi magyar rab lovászfiú egymás közti beszélgetését végighallgatva értesült az oszmán birodalomban levő közállapotokról politikai és katonai viszonyokról.4

Hogy Ferdinánd király próbálkozásait ellensúlyozza, 1535-ben Szapolyai János király követsége jelent meg a portán. E követséget 1540-ben megismételték. Mindkét követséget Werbőczi István jogtudós vezette. A követjárás lefolyását titkáruk, Rubigally Pál írta le. A sok nehézséggel eljuttatott beszámolója képet nyújtott a török állapotokról és végkövetkeztetésül a török elleni nemzetközi összefogást sürgette.5

Figyelemre méltó Lasky Jeromos 1527-1533 közötti követi tevékenysége. Lasky kezdetben Szapolyai, majd Ferdinánd király portai megbízottja volt. 1541 júniusában Szulejmán szultánt kísérte Budára és szemtanúja volt Buda fondorlatos elfoglalásának augusztus 29-én. (Hasonló módon történt 1538-ban Aden városának és kikötőjének az elfoglalása jámbor városnézést színlelve, melyről Huszti György számolt be.)6

A Habsburgok első állandó portai rezidense Malwezzi János Mária két évig, 1553—1555-ig volt a szultán tömlöcének lakója, míg Verancsics Antal Sztambulba érkezett és ki nem szabadította. Maga Verancsics is nagy diplomáciai ügyességének köszönhette, hogy nem került hasonló sorsra, mikor Bornemisza Gergely kiszabadításán fáradozott.7

A hódoltság kezdeti időszakában a katonai és diplomáciai kapcsolatok felvételének célja egymás erejének, az ország társadalmi gazdasági helyzetének

2 Katona István: Historica critica regum Hungáriáé XIX, 236.

3 Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról Bev. 30. o.

4 Kuripesics Benedek írásaiból 1530. (Ford. Tardy Lajos).

1. Feljegyzések Lamberg József és Jurisics Miklós 1530 évi konstantinápolyi követjárásáról

5 Uo. 2. Két lovászfiú beszélgetése.

6 Laski Jeromos jelentése I. Ferdinánd királynak 1540. Ford. (Tardy Lajos)

7 Verancsics Antal: összes munkái III. kötet 383.

67