Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon
A diplomáciával egybefüggő hírszerző rendszer kiépítését is ezek a ragu- zai-délszláv-magyar, illetve osztrák-itáliai követségi személyek kezdték meg a 16. század első felében. Ezen tevékenységüket az 1547. évi osz- mán-Habsburg békeszerződés létrejötte nagy mértékben elősegítette,26 hiszen ettől kezdve Bécs portai követsége két évtized alatt fokozatosan állandó misszióvá vált, így hírszerző tevékenységükre ezután már állandó jelleggel nyílt lehetőség.27 Mindeközben azonban a Haditanács - az isztambuli követek tudta nélkül - más diplomáciai misszióknál, elsősorban a már korábban megszervezett velenceinél, alkalmazott még külön beépített, főleg ra- guzai vagy más balkáni származású titkos ügynököket ( Geheimagent, secre- tarius explorator), például az 1530-1540-es években Michael Bucinicot avagy az 1550-1560-as évek fordulóján a bailo főtolmácsát, a nevezetes Michajlo Cernovicot stb.28 A drinápolyi békesség megkötése után 1570-ben a bécsi katonai és külpolitikai vezetés — miként közel egy fél évtizeddel később, 1577-ben a védelmi rendszert29 - a diplomáciai és a török-magyar határ menti hírszerzést is korszerűsíteni szándékozott. Erre elsősorban a békeidőszak kínált lehetőséget, hiszen az 1566-ig tartó újabb és újabb háborús és főként Erdéllyel összefüggő diplomáciai konfliktusok idején az sem volt ritka, hogy a Habsburgok követei tisztes őrizet alatt folytathatták csak tevékenységüket. A változtatásokra azonban amiatt is igen nagy szükség volt, hogy 1562-ben lebukott a bailónál alkalmazott legkiválóbb titkos ágens, az említett Cernovic, a helyére lépők pedig közel sem tudták azonnal olyan kiválóan ellátni feladataikat, mint elődük. Mindemellett a velencei követek a kínos eset után már jóval óvatosabban választották meg tolmácsaikat, sőt a korábbi gyakorlattal ellentétben ideiglenesen megtiltották azt is, hogy a császár diplomatái a velencei futárszolgálat segítségével juttassák Bécsbe jelentéseiket.30 A béke fenntartásában ugyanakkor elengedhetetlen szerep hárult a jó diplomáciára és a megfelelő hírszerzés26 Petritsch, Ernst Dieter. Der habsburgisch-osmanische Friedensvertrag des Jahres 1547. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives 38. (1985) 49-80. és Austro-Turcica 1541-1552. Diplomatische Akten des habsburgischen Gesandtschaftsverkehrs mit der Hohen Pforte im Zeitalter Süleymans des Prächtigen. Bearbeitet von Srecko M. Dzaja unter Mitarbeit von Günter Weiß. In Verbindung mit Mathias Bernath herausgegeben von Karl Nehring. München, 1995. (Südosteuropäische Arbeiten 95.) 27 Zontar, J.\ Obveäcevalna sluzba i. m. jó összefoglalását nyújtja a témának. 28 Uo. és Zontar, J. : Michael Cernovic i. m. 29 Az ekkor tartott nagy végvári haditanácskozásra (Hauptgrenzberatung) legújabban lásd Ke- lenik József. A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a Magyar Királyságban a XVI. század második felében. In: Hagyomány és koszerűség a XVI—XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar. Eger, 1997. 27^11. (Studia Agriensia 17.) 30 Zontar, J.: ObveSőevalna sluzba i. m. 143-152. 42
