Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon

Noha az 1526 előtti törökellenes védelmi rendszer működésének és mindennapjainak - ekként a hírszerzésnek is - az okleveles anyag alapján történő szisztematikus feltárásával még adós történetírásunk, teljes bizonyossággal meg vagyok győződve arról, hogy a határ menti kémkedés szervezete alig- alig tért el ebben az időszakban attól a struktúrától, melyet az 1530-1550-es évek környékének igen jelentős, főleg a Nádasdy család levéltárában és a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica-, illetve Turcica-gyűjteményeiben fennmaradt levelezés-gyűjtemények alapján egyre pontosabban rekonstruálni tudunk.8 Ezen meggyőződésemet támasztják alá ugyanis azok a tapasztalatok, amelyeket a védelmi rendszer szervezetére és a határ menti rabkereskedelemre, illetve rabtartásra vonatkozó kutatásaim alkalmával szereztem.9 Ezek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy noha a védelmi rendszer központi irányításában, szervezésében, ellátásban stb. 1526, majd még inkább 1541 után alapvető, minőségi változások következtek be, a végvárak és a bennük szolgáló vitézlő nép mindennapi életében a korábbi mechanizmusok nagy része tovább élt, noha az irányításban végrehajtott reformok helyi „lecsapódásaként” természetszerűleg új jelenségek is megfigyelhetők. Azaz az a kép, amely a rabkereskedelemről vagy éppen a frontvonal mentén folytatott kémkedésről az 1550-es évekből vagy akár a 17. századból elénk tárul, kikris- tályosodottabb formában ugyan, de számos elemében megfelel a Mohács előtti időszak viszonyainak. Ez annál is inkább biztosan kijelenthető, mert az eddig előkerült és az alábbiakban idézett szórvány adatok is mind ezt támasztják alá, a kémkedés gyakorlatának és módszereinek kialakulása pedig aligha az 1526 utáni másfél évtizedes zűrzavar, mint inkább az 1464-től 1520-ig tartó háborús „békeidőszak” eredménye volt.10

A török-magyar határ menti kémkedés szervezete már 1526 előtt is meglehetősen sokszínű és többszörösen tagolt rendszert alkotott. A szomszédos török pasák és bégek terveiről és a készülő ellenséges betörésekről a legbiztoHírszerzés a Mohács előtti Magyarországon

8 MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt. és ÖStA HHStA Ungarische Akten [Hungarica], Allgemeine Akten [AA] Fase. 14-80. és Uo. Turcica Karton 4-14.

9 Páljfy Géza'. A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) In: Történelmi Szemle 38/2-3. (1996) 166-192. és Uő.\ A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI-XVII. századi török-magyar határ mentén. (Az oszmán-magyar végvári szokásjog történetéhez) In: Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 4/1. (1997) mindenekelőtt 7-19.

10 Erre az időszakra lásd: Szakály Ferenc: A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365-1526). In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk.: Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc. Bp., 1986. 43^19.

37