Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KORPÁS ZOLTÁN: Habsburg információszerzés a kereszténység északafrikai végeinél a 16. században
város védelmi kapacitásáról, a fegyveres mozgásokról tudtak információt adni. A presidióknak, azaz az előretolt helyőrségeknek, is meg volt a maguk információs forrása, ez a Magyarországon is ismert „nyelvfogás” volt. E térségben talán annyiban speciálisabb a rendszer, hogy nemcsak a helyőrség könnyűlovasai mentek nyelvet fogni a „béke mórjai” — azaz szövetséges - és a „háború mórjai”, azaz ellenséges falvakba14, hanem mind a presidiokból, mind a spanyol kikötőkből gyakran futottak ki olyan hajók, melyeknek az egyedüli feladata egy ellenséges hajó legénységének -“nyelveinek” az elfogása volt. V. Károly 1530 ápr. 5-én úja feleségének, Izabellának, Andrea Doriáról: „... hogy nyelvet fogjon és biztos információt szerezzen az említett vállalkozáshoz, megtárgyaltuk az említett Andrea Doria admirális úrral, hogy cirkáljon hajójaival a Berberiánál, vagy adjon ilyen értelmű parancsot néhány gályának. ” 15 Költségek Milyen költséggel járt a rendszer fenntartása? Ezt a kérdést néhány példán keresztül szeretném illusztrálni a teljesség igénye nélkül. A kémhálózat fenntartásának költségei magasak, de nyilvánvalóan még bőven a Mediterráneumban állomásoztatott spanyol flotta működési költségei alatt voltak. (Solá Parkerre építi a számításait. 1570-es évek a flottaköltségei: 1572 1 m. 463 000 dukál, 1573 lm 102 000, 1574 lm 252 000, 1576 lm 60 000, 1577 673 000 dukál16) Ha az egyének, azaz tisztek, katonák, vagy ügynökök, kémek szintjére bonjuk le, akkor viszont nagy összege kapunk eredményül. Az egyszerű ügynök fizetése magasabb volt, mint a flotta tiszteinek a fizetése, általában egy havi kereset 30^10 dukát volt, míg az ügynökök 150-300 dukát között kaptak havonta.17 A költségek akkor növekedtek meg, ha vesztegetési pénzeket kel14 Szemben a magyarországi végvári élettel, az észak-afrikainak volt egy nagy hátránya. A térség civil lakosságát főleg félnomád berber törzsek alkották. A keresztények gyakori portyázásának következtében a törzsek lakosai egyszerűen továbbálltak egy békésebb területre, a spanyoloknak egyre hosszabb útvonalat kellett megtenni az ellenséges területen az információ, és a zsákmány, élelem megszerzésért, amivel párhuzamosan növekedett a veszély, a csapdába esés, a vártól való elvágás esélye is. A presidiók életéről: lásd: Bunes Ibarra, Miguel Ángel: La vida en los presidios de Norte de Africa, In: Relaciones de la peninsula ibérica con el Magreb, ss. 13-16, Madrid, 1988. 15 „...por tomar lengua e információn cierta de lo que conviene para la dicha empresa, he con- certado con el dicho Almirante Micer Andrea Doria que ... vaya o embie con las dichas sus galeras a dar una buelta a Berveria,” José Maria Jover: Carlos V y los espanoles, 1987, RIALP, p. 100. 16 Sola-de la Pena p. 283-84. 17 U.o. p. 283-84. 275
