Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KORPÁS ZOLTÁN: Habsburg információszerzés a kereszténység északafrikai végeinél a 16. században
lett küldeni, pl. a német-zsidó orvosnak Salamon Natan Askenázinak, vagy Hurrem bégnek, ami gyakran több 10.000 dukátra rúgott. Amikor a spanyol titkosszolgálat kísérletet tett Uludzs Ali, az algériai pasa és hírhedt kalózvezér átállítására a pénzajánlatok a csillagos égig, konkrétan egy spanyol herceg (Duque de Sesa) évi bevételével megegyező összegig szöktek.18 Az ügynökhálózat szerkezete, működése Az észak-afrikai ügynökhálózat lépcsőzetes felépítésű volt. Két, a tenger által behatárolt vízszintes vonalra oszthatjuk a rendszert. Az egyes városokban lévő ügynökök a gelvesi spanyol konzulhoz, az oráni, vagy más presidio várparancsnokához küldték jelentéseiket. Emellett a spanyolok több mór várossal olyan szerződéseket írtak alá (pl. Gelves, Tunisz), amelyek szabad mozgást engedélyeztek a keresztény emberek számára, azaz a kereskedők mellett a szerződés szerint az ügynökök mozgását sem korlátozhatták.19 Az Itáliával szembe lévő partok információs rendszerének koordinációját a szicíliai alkirály látta el. Emellett ide futottak be a jelentések a tuniszi kémparadicsomból, majd innen továbbították a fontosabb információkat V. Károly udvarába.20 A spanyol partokkal szembelévő oldalon Órán volt a gyűjtőközpont, majd az andalúz oldalon Medina Celi hercege, Andalúzia legnagyobb földbirtokosa, illetve Granada mindenkori kormányzója látta el a koordináló és az információgyűjtő feladatot, és jutatta el az információkat V. Károly udvarába.21 A nápolyi alkirály pedig a portai kémek és a mindenkori spanyol király udvara között volt az összekötő kapocs.22 Tehát úgy vélem nem túlzás azt állítani, hogy az információszerzés rendszere nem csak vízszintesen, - a Földközi-tenger által behatárolt módon - tagozódik, hanem függőlegesen is megfigyelhetünk egy szisztémát. (Andalúzia — Órán, Szicília - Tunisz és Gelves, illetve Nápoly - Porta). A spanyol udvarban az ügynökhálózat által begyűjtött információk az Államtitkár (Secretario del Estado) kezében futottak össze. Funkcióját nézve az Államtanács (Consejo de Estado) legfontosabb figurájaként az udvar talán legnagyobb hatalmú személyisége volt.23 II. Fülöp feltehetően személyesen is részt vett az információszerző hálózat működtetésében, hiszen közismert az uralkodó bürokratikus, a hatalmas birodalom min18 Sola-de la Pena p. 284. 19 Marino p. XCIX-CIII. 20 u.o. p. Cili. 21 Sola-de la Pena p. 181. 22 Lásd Sola-de la Pena erre vonatkozó fejezeteit. 23 Ismertebb államtitkárok voltak: pl. Francisco de los Cobos V. Károly alatt, Antonio Pérez II. Fülöp uralkodásának idején. 276
