Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KEREKES DÓRA: Adalékok az 1545. évi fegyverszünet megkötésének körülményeihez

Ennek a követségnek a hátterében azonban igen kényes egyensúly állt. I. Ferenc nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy fiát, az Orléans-i herceget egy Habsburg hercegnővel házasítsa össze, s ezt V. Károly is támogatta. I. Ferenc számára fia fényes jövőjének a biztosítása volt a legfőbb mozgatórugó V. Károly- lyal való kapcsolatában. Amint azonban a fiatal herceg 1545. szeptember 9-én meghalt, a francia uralkodónak nem volt többé előnyős ennek a kapcsolatnak a változatlan formában való megtartása. Addigra, 1545. szeptember 7-én Montluc és Veltwyck már megérkeztek Konstantinápolyba.

A törökök számára sem volt kis jelentőségű ez a tárgyalás. Az Oszmán Birodalom is gondokkal küszködött, ahogy Veltwyck írja V. Károlynak: „Ez a követküldés kapóra jött a töröknek, mivel egész országuk kárban és szegénységben van...”9. Ehhez járult még az, hogy Szulejmán fiai, Musztafa és Sze- lim között trónviszály tört ki, s mivel apjuk Szelimet támogatta, Musztafa megpróbált szövetkezni a perzsa sahhal. I. Tahmaszp-nak természetesen jól jött az Oszmán Birodalmon belüli ellentét, s megígérte Musztafának, hogy egyik lányát neki adja feleségül. Küszöbön állt a perzsiai hadjárat, s emiatt a töröknek fontos volt a nyugattal kötendő béke.

Montluc-nek és Veltwyck-nek Velencében kellett találkozni. Amikor Veltwyck Trentoba (Trident) érkezik, tárgyal a velencei spanyol nagykövettel, don Diego de Mendozával10 11, s az ő közreműködésének köszönhetően sikerül kapcsolatot teremtenie Montluc-kel. Innen küldi első leveleit is. Úgy látja, hogy Montluc-öt személyes érdekek fűzik a tárgyalásokhoz. „A mondott Montluc minden erejével azon van, hogy megcsinálja ezt a fegyverszünetet, s úgy gondolja, hogy nagyot alkot ezzel a vállalkozással,...”11. Amikor találkoznak, Veltwyck kéri Montluc-öt, hogy mutassa meg részletes instrukcióját, de amaz azt feleli, hogy nincs neki másik, csak az, amit Veltwyck is megkapott12. Emiatt, s amiatt, hogy Montluc mindent megtett annak érdekében, hogy minél később induljanak útnak, V. Károly követe (joggal) vált gyanakvóvá. Veltwyck úgy gondolta, hogy Montluc meg akarja várni a németországi dolgok alakulását, mielőtt a franciák ismét saját érdekeiket helyeznék előtérbe. „A franciák saját hasznukra akarnak dolgozni, látván, hogy könnyű az irányítás... amint a mondott Montlue(!) nekem bevallotta egy általános beszélgetés során...”13 Hosszú várakozás, 1545. június 7-e után útnak indultak, de

9 Charriere, i. m., I„ 589.

10 Diego Hurtado de Mendoza, Tendilla grófja, 1536-tól V.Károly követe Velencében. Bourilly, V. L: Les diplomats de François Ier. Antonio Rincon et la politique orientale de François Ier (1522-1541. In: Revue hisotrique 113 (1913). 294/2. lábj.

11 Charriere, i.m., I. 586-7.

12 Charriere, i.m., I. 585.

13 Charriere, i. m., I., 587.; Lanz, i.m., II. 447.

260