Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS: A hír és az információ útja a Mohács utáni Magyarországról V. Károly udvarába 1526-1532 között
STUDIA AGRIENSIA 20, 1999 Giró-Szász András A HÍR ÉS AZ INFORMÁCIÓ ÚTJA A MOHÁCS UTÁNI MAGYARORSZÁGRÓL V. KÁROLY UDVARÁBA 1526-1532 KÖZÖTT ABSTRACT: András Giró-Szász: News and Information Flow from Hungary after Mohács to the Court of Emperor Charles V between 1526-1532. The effects of Charles V’s politics on the history of sixteenth century Hungary are beyond dispute. The Emperor was powerless to see to the interests of all the domains in his enormous empire. Despite the fact that he had to try an bring harmony to an empire which had to contend with tensions within territories as well as external struggles between them, Charles V was still able to devote time to events in Hungary. If the opportunity arose he played an active part in the shaping of Hungary’s political and military life. In order to achieve this he was totally indebted to the constant stream of reliable information at his command. This study looks at the routes such news took from Hungary to Charles C, the length of time it took such messages to arrive and the pecularities of this form of communication. V. V. Károly szerepével, de főleg szerepének megkérdőjelezésével a 16. század első felének magyar történelmében már sokan foglalkoztak. Hogy ténylegesen milyen szerepet vállalt a császár hazánk történetének alakításában, annak megállapítása nem ennek a rövid korreferátumnak a tárgya. Most azzal a háttérben meghúzódó, de korántsem elhanyagolható, a politikát tér és idő függvényében befolyásoló folyamattal kívánok foglalkozni, amely lehetővé tette a magyarországi hírek és információk eljutását V. Károly hoz és közvetlen környezetéhez. A probléma sajátossága, hogy nem csak a császárhoz érkező levelek és jelentések forráshelye más és más, (tegyük hozzá teljesen természetesen) hanem ezen levelek végcélja is szinte mindig különböző, hiszen Károly állandóan úton volt hatalmas birodalmának törvényszerűen válságba kerülő részei között. Éppen ezért célszerű volt évekre, sőt hónapokra bontani: a vizsgált célállomásig megtett út vajon mennyi idejébe került a hírek 16. századi postásainak. A hír fontosságát - jelen esetben nem a mi szempontunkól, hanem a császár szemszögéből - általában a károlyi reakcióból szűrhetjük le, amellyel a válaszlevélben találkozunk. Ezekben a válaszokban sokszor olyan elképzelések fogalmazódnak meg, amelyek Magyarországot, mint a keresztény Európa 243
