Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

Európa egyik legjelentősebb nemzetközi fejleménye, az információrobbanás? Megállapítható, hogy nem csak az állandósult háborúk, s a „három ország egy haza”12 kettős realitásának követelményei miatt lett a tájékoztatás és tájékozottság különleges érték.

Harc a tájékozottságért

Az országot az oszmán hódítás derékban vágta szét, s maradék része a Királyság és a Fejedelemség területére oszlott. Ez az információ világát több vonatkozásban meghatározta.

A lakosság mintegy kétharmada határvidéken élt. Következésként emberek sokasága sodródott be mindhárom oldalon a tájékoztató hálózatba. Kényszer, pénz, ügyeskedés, érvényesülési vágy egyaránt lehet az indíték; a Királyi Magyarország keskeny sávján, a Fejedelemség határán és a Hódoltságban élők, várak, mezővárosok, városok lakói könnyen belekerültek az alkalmi tudósítók, valóságos, vagy potenciális kémek, összekötők, hírszerzők, kettős ügynökök nehezen körvonalazható rétegébe. Napi hírekkel szolgálnak, vagy a nagy- politikába vágó értesüléseket adnak tovább, sokszor egymásnak ellentmondókat. Mivel a hírhallás életkérdés, jó árat fizetnek érte, magyar, török, német, rác, osztrák katonák, követek, kereskedők, falusi bírák és hivatalnokok tevékenykednek, különböző szinteken és az ellenfelek intézményeinek egymást metsző köreiben, legtöbbször csak mint láncsszemei a határvidék kusza hírhálózatának. 13 Másfél évszázadon át mindvégig a legkülönbözőbb szociális rétegek foglalkoznak hírközléssel: különböző megbízottak, követek, titkárok, polgárok, diákok, markotányosok, kereskedők, tolmácsok, hivatásos kémek, kettős kémek és alkalmi tudósítók, magas képzettségű értelmiségiek és egyszerű parasztok. Tassy Ferenc szolnoki harmincados rendszeres tájékoztatója a Szepesi Kamarának, és 1686 nyarán egyetlen levelében különböző hírközlőit jelöli meg: „az aga fia”, „az aga borbélya”, „az aga felesége”, „egy zsoldos rác”, „a posta”, „meghitt szabadosom, ki törökül és rácul tud. ”14 A tájékoztatás kulcsemberei azok, akik több nyelven beszélnek, foglalkozásuk révén több országban, városban megfordulnak, mint például a kereskedők, utazók, fuvarosok, a követségek hivatalnokai és személyzete. A török betelepedésének „a zűrzavaros viszonyai között a politikai hatalom számára a kereskedő, mint hadiszállító és mint hírforrás egyformán fontos volt. ”15 Kor12 Tóth István György: Három ország egy haza. Budapest, 1992, 16-17.

13 Szemléletes leírása a Trombitás testvérek tevékenysége kapcsán: Szakály, i. m. 255 kkl.

14 Tassy Ferenc Szolnok, 1686 augusztus 24 Fischer Mihály kamarai tanácsosnak. MOL E-254, 1686 augusztus No93.

15 Bácskai Vera: Város-e a mezőváros. BUKSZ 1997, nyár, 196.

16