Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

szakunk végén változatlanul a valódi, vagy álcázott kereskedők a hírközlés kulcsemberei. „Ezt a lengyelországi kereskedőt bocsájtsátok békével” - olvasható a hegyaljai felkelést szervezők egyik megbízottjának útlevelében. 16

A végvárrendszer közvetlenül katonai jellegű tájékoztatás <—> tájékozottság képlete tehát rendkívül összetett és az idők folyamán változó hírkezelési kultúra közegébe illeszkedett. A magyarországi információs világ másik sajátossága a külpolitikai érzékenység. A körülmények meghatározó jellegében ez főleg Buda elvesztése után bontakozik ki.

1565 október 27-én kelt Pestről János török deák a következőket írja gersei Pethő János komáromi főkapitánynak:

„Azt akarom én te Nagyságodnak tudására adnom, hogy én keresztény fi vagyok. Gyermekségemben rabbá estünk vala mind atyámval egyetemben. Az atyám kivál- tozék, és engemet törökké tőnek. Én az székesfehérvári Mahmud bégnek rabja vagyok. Annak utánna engem török oskolába adának. Azt is megtanultam. Mostan immár az Oroszlán basának is szolgálok, hogy mikor király ő felségétől ide levelet hoznak, tehát törökül én írom meg nekie. Azért Nagyságos uram, én itt ez törökök között való dolgot (!) és mindenféle álnokságokban igen bölcs vagyok, mind az császár dolgában, mind az vezérek és bégek dolgában. Soha titkon oly hír nem jöhet, hogy én nagyhamar meg nem érteném. Azért én az szeginy kereszténységnek oly javát akarom, mint szinte énmagamnak. ”17

A levelet elször Takáts Sándor közölte több, hasonlóval együtt a budai basák magyar íródeákjai munkásságát áttekintő tanulmányában, s összefüggést látott intézményük megszűnése és a Habsburg kormányzatnak a Jacob Kurtz portai követ javaslata alapján 1625-ben kiépített titkos levelezők intézményének rendszeresítése között.18 Megfigyelését alaposabban nem fejtette ki, a budai íródeákok jó magyarságára és nemzeti elkötelezettségére helyezte a hangsúlyt. 19 János deák levelének információs jelentőségét pedig csak úgy mérhetjük fel, ha a korabeli rendszerbe visszahelyezve vizsgáljuk.

16 Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés. Budapest, 1953. 28.

17 Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula (Szerk.) A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553-1589 Budapest, 1915, 17-18. - a betűhíven közölt szöveget a közérthetőség érdekében tagoltam és írtam mai helyesírással. Továbbá Bayerle, Gusztáv: Ottoman Diplomacy in Hungary: Letters from the Pashas of Buda 1590-1593. Indiana, 1972 és u. Ő: The Hungarian letters of Ali pasha of Buda 1604-1616. Budapest, 1991.

18 A magyar és török íródeákok. In: Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI- XVII. századból. Sajtó alá rendezte: Benda Kálmán. Budapest, 1961, 173-174, 191-193.

19 Takáts Sándor történetszemléletéről, Thaly Kálmán romantikus felfogását bíráló megállapításairól többször írtam, legutóbb a bécsi magyar történetírók kapcsán: Századvégeink In: Visszaszámlálás. Beszélgetőkönyv. Szerk: Levendel Júlia-Horgas Béla. Budapest, 1998. 147-148.

17