Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
HILLER ISTVÁN: A Habsburg informátorhálózat kiépítése és működése az Oszmán Birodalomban
viszonylatában, amikor Firenze magas szintű diplomáciai képviselettel rendelkezett a Habsburg udvarban, míg a Mediciek székhelyén nem volt semmiféle állandó Habsburg követség, ez azonban a hatalmi viszonyok egyenlőtlenségéből következett.6 Arról volt szó az ilyen esetekben, hogy bár mindkét fél lehetővé tette a másik számára, hogy állandó követséget működtessen, ezzel azonban csak az egyik élt, mivel a másik nem tartotta elsődlegesen fontosnak, hogy diplomatái folyamatos és rendszeres tevékenységet végezzenek a partner ország területén. Ez azonban semmiféle rendszerszerű különbséget nem jelentett, a nemzetközi kapcsolatait mindkét hatalom azonos módon szervezte és működtette — csak az adott esetben nem küldött, csupán fogadott diplomatákat. Az Oszmán Birodalommal kapcsolatban más volt a helyzet. A Fényes Porta jellegéből következően nem az európai modell szerint szervezte diplomáciáját, s hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül sehol sem állított fel állandó képviseletet. A zsitvatoroki békében ugyan a két birodalom egyenrangú félként ismerte el egymást, s elméletileg lehetővé is vált mindkettőjük számára, hogy egymás központjaiban állandó követséget működtessenek, de ezzel csak a Habsburgok éltek. A Porta - ahogyan máshol sem Európában - úgy a Habsburg Birodalom területén sem hozott létre képviseletet, s alkalmankénti követségekkel - csauszok kiküldésével - látta el külpolitikai érdekképviseletét. Világos és egyértelmű különbséget kell tehát tennünk az első ránézésre hasonlónak tűnhető esetek között. Hiszen a felszínt szemlélve azt láthatjuk, hogy a Toszkán Nagyfejedelemség és a Habsburg Birodalom illetve az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom relációjában hasonlatosan hiányos diplomáciai kapcsolat alakult ki. A Habsburgok nem képviseltették magukat Firenzében miközben fogadták Toszkána állandó követeit, az Oszmán Birodalom pedig nem küldött diplomatákat a Habsburg udvarba, miközben Habsburg követség dolgozott Konstantinápolyban. A valóságban a két szituáció között óriási és lényegi különbség, rendszerek közötti eltérés van. A két említett európai ország azonos bázison - állandó követségekre alapozta nemzetközi kapcsolatait, s csupán mondhatni szubjektív döntés eredményeként alakult ki a csonka kontaktus. Az Oszmán Birodalom más rendszerbe építette ki diplomáciáját, s semmiféle jel nem mutatott arra, hogy - bár ismerte az állandó követségek működését - ezen változtatni kívánt volna. Nem ismeretes olyan forrás, amely például a Habsburg Birodalom viszonylatában olyan törekvést tükrözött volna, mintha a Fényes Porta a korszakban állandó követséget kívánt volna létrehozni akár Prágában akár Bécsben, s ez a fogadó hatalom akaratán bukott volna meg. Nincs arra utaló jel, hogy Konstantiná6 Hiller István: A firenzei diplomácia és Magyarország 1604-1648. In: Történelmi Szemle XXXVII. (1995)2. 151-169. 160
